Ma hallgatta meg az Országgyűlés Oktatási Bizottsága Lannert Judit, új oktatási minisztert. A bizottsági meghallgatáson sok más mellett a mesterséges intelligencia iskolai használata is szóba került.
Érdemes a téma szempontjából azt rögzíteni, hogy az előző kormány már 2025-ben döntést hozott arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI) oktatásának integrációját a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban 2026 végéig el kell indítani. A határozat szerint az akkor még hivatalban lévő minisztereknek 2026. március 31-ig kellett kidolgozniuk az ütemtervet, 2026. december 31-ig pedig be kellett volna vezetni az AI-technológiát az iskolákban – írta a Telex.
A dokumentum többek között AI-szakértők megbízását írta elő a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben, valamint a társadalmi tudatosság növelését a mesterséges intelligencia használatáról. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az európai AI-szabályozás hazai végrehajtása is, amely különös hangsúlyt helyez a gyermekek védelmére és az alapvető jogok tiszteletben tartására a technológia alkalmazása során.
A meghallgatás során az is kiderült, hogy az új miniszter szerint az AI bevezetését nem lehet „felülről ráönteni” az iskolákra: szerinte ugyanúgy „tégláról téglára” kell építkezni, mint bármely más oktatási reformnál, folyamatos visszacsatolással, pilotprogramokkal és pedagógiai támogatással. A meghallgatás alapján az látszik, hogy az eszközcentrikus megoldások helyett a Lannert Judit a tanulási folyamatra, a tanári szerep újradefiniálására koncentrálna, és óvatosan viszonyul a „gyors siker” ígéretéhez.
Egy másik hangsúlyos pont, amikor a miniszterjelölt arról beszél, hogy az AI-t nem tantárgyként, hanem eszközként érdemes bevezetni: a cél nem az, hogy a diákok „AI-ból vizsgázzanak”, hanem hogy értsék a működési elveket, a korlátokat és a kockázatokat, és kritikusan tudják használni a rendszereket.
A miniszterjelölt szerint az AI-oktatás bevezetésének egyik döntő kérdése a pedagógusok támogatása: képzés, idő, megfelelő szakmai háttér és olyan iskolai kultúra, amelyben a kísérletezés nem büntetendő, hanem elvárt.
Rendszerszinten pedig azt tartja kulcsfontosságúnak, hogy az AI bevezetése ne növelje tovább a társadalmi különbségeket: ne az legyen, hogy néhány elit iskola kísérletezik a legújabb eszközökkel, miközben a hátrányos helyzetű térségekben a legalapvetőbb digitális infrastruktúra is hiányzik. Ha ezt nem sikerül kezelni, a mesterséges intelligencia az esélykülönbségek új szorzója lehet, nem pedig az egyenlőbb hozzáférés eszköze.
Kiemelt kép: ATV / YouTube
