A Mastercard friss, 27 ezer európai fogyasztó megkérdezésén alapuló kutatása szerint idén nyáron látványosan felerősödik a „screen break” trend: az emberek tudatosan próbálnak eltávolodni a képernyőktől és az algoritmusok által szerkesztett digitális mindennapoktól. A felmérés alapján két európaiból majdnem egy úgy készül a nyárra, hogy inkább az emberi ajánlásokra, mint az automatizált ajánlórendszerekre hagyatkozik, ha utazásról, programokról vagy szabadidős döntésekről van szó.
Úgy tűnik, változik valami, mert a folyamatos online jelenlét, a generatív modellek által gyártott tartalom és az adatvezérelt, kiszámítható felhasználói útvonalak mellé az emberek elkezdték visszavenni a valódi emberi interakciókat. Ezt jól jelzi, hogy a megkérdezettek 60 százaléka kifejezetten offline élményekre szeretné „ellensúlyozni” az online térben töltött időt.
AI és algoritmus mindenütt, kivéve, amikor pihenünk
A Mastercard a Trend Hunter trendkutató céggel közösen készített elemzésében hangsúlyozza: Európa nem elsősorban a technológiától akar távol maradni, hanem annak túlzott használatában akar szünetet tartani. A mindennapokban a mesterséges intelligencia, az automatizált döntéstámogatás és a személyre szabott digitális élmények maguktól értetődően beépültek a munka, az ügyintézés, a pénzügyek és sokszor a tartalomfogyasztás világába. A szabadidő azonban egyre inkább „AI‑mentes zónává” válik.
A Mastercard által idézett futurológus, Courtney Scharf szerint a fogyasztók egyszerre használják ki az automatizáció hatékonysági előnyeit, és tudatosan teremtik meg a kontrasztot azzal, hogy a szociális idejüket olyan élményekkel töltik fel, amelyek kifejezetten emberiek. Ahogy fogalmaz:
az AI pillanatok alatt képes értelmezni adatokat és ajánlásokat adni, de képtelen reprodukálni „az emberek közös térben létrejövő kémiáját” vagy egy élő pillanat kiszámíthatatlanságát.
Ez a mondat pedig gyakorlatilag kijelöli a mesterséges intelligencia aktuális határait a digitális tapasztalatok világában.
Eljött az élménygazdaság új időszaka?
A kutatás adatai szerint az élménygazdaság már most mérhető átrendeződésen megy keresztül. A Mastercard Economics Institute szerint az „élmény” kategóriába tartozó költések aránya – a nagy utazásokon kívül – 2024-ben 19,9 százalékról 2025-ben 20,4 százalékra emelkedett az összes fogyasztói költésen belül. A trend folytatódni látszik:
a megkérdezettek 59 százaléka állítja, hogy ma többre tartja az élményeket, mint korábban.
Sőt, az is kiderült a kutatásból, hogy a válaszadók 46 százaléka kifejezetten kevesebbet költene technológiára, kütyükre vagy streaming szolgáltatásokra, hogy több forrás jusson élményekre.
Úgy tűnik tehát, a mindennapi működést támogató AI‑megoldások továbbra is értékesek, de a szabadidős szegmensben egyre nagyobb a belső ellenállás minden olyan termékkel szemben, ami a még több képernyőidő irányába tolja a felhasználót.
A mesterséges intelligencia lehet ugyan hosszú távon nyertes, de csak akkor, ha nem újabb, addiktív felületeket épít, hanem a való világban megélt élményeket támogatja és teszi személyesebbé. Ide tartozik minden, ami segít az idő, a pénz és az utazás optimalizálásában, az útvonalak, programok összehangolásában, vagy épp a helyi, kisléptékű élmények (piac, kisvendéglő, kiállítás, workshop) megtalálásában.
Közösség, nosztalgia, offline élmények, AI helyett
A Mastercard –Trend Hunter riport hat trendet azonosít az élménygazdaság idei európai alakulásában. Ezek közé tartozik az „Indie Everything” jelenség is, amely a függetlenség, a DIY kultúra és az egyedi, nem tömegesített élmények felértékelődését jelenti: a használt ruházattól a kis, független koncertekig, vagy az „érintetlen” úti célok kereséséig. Egy másik vonal a nosztalgia és a közösségi rituálék újjáéledése – saunapartiktól a tematikus, közösségi eseményekig –, amelyekben a fizikai jelenlét, a testiség és a megismételhetetlen hangulat a fő érték.
A felsorolásban olyan aktivitások szerepelnek, mint a „death café”-k, „repair café”-k, különböző „rage” események vagy közösségi műhelyek, amelyek közös nevezője, hogy tudatosan távol maradnak a digitális felületektől. Ezek az élmények rámutatnak az AI jelenlegi korlátaira: bár a technológia képes lehet ilyen programok felfedezésében, szervezésében vagy személyre szabásában segíteni, magát az élményt – az illatokat, zajokat, érintéseket, a társas helyzetek kiszámíthatatlanságát – továbbra sem tudja digitalizálni.
Ez az átalakulás a KKV-knak is előnyös lehet
A kutatás szerint a kis- és középvállalkozások profitálhatnak a legerősebben az élményközpontú trendből. A válaszadók 52 százaléka kifejezetten magasabb minőségű élményeket társít a KKV‑khoz, és 57 százalék hajlandó többet fizetni olyan programokért, amelyek helyi vállalkozásokat támogatnak. Mindez jelentős teret nyit azoknak az AI‑eszközöknek, amelyek a háttérben segítik ezeknek a cégeknek a működését – dinamikus árazással, célzott, de nem tolakodó ajánlásokkal, vagy éppen a foglalások, fizetések, személyre szabott ajánlatok kezelésével.
A Mastercard saját, AI‑jal is támogatott élményplatformja, a Priceless.com például európai kártyabirtokosok számára kínál olyan programokat, mint hagyományos svéd Dala‑ló festés, athéni storytellertúra vagy akár e‑bike túra egy UNESCO geoparkban. Ezek az ajánlatok jól mutatják, hogyan lehet az AI‑t úgy beépíteni az élményláncba, hogy az inspirációtól a foglaláson át a fizetésig láthatatlanul támogassa a felhasználói utat, miközben maga az érték – a digitális tapasztalat lényege – a való világban megélt, offline élmény marad.
Forrás: Mastercard
