Ma nem az AI-szabályozás vagy a digitalizáció választja szét a magyar KKV-kat, hanem az, ahogy a boomer és a Z generáció ugyanahhoz a technológiához nyúl. A Loopmagazin cikk szerint „a GenZ nem ért jobban az AI-hoz. Csak nem fél tőle.”
A fiatalabbak reflexe az, hogy kattintanak és kipróbálják, míg a boomerek előbb meg akarják érteni a rendszert, és csak utána nyúlnak hozzá, ez pedig inkább kulturális különbség, és nem valódi kompetenciaszint. Az Eurofound adatai alapján – idézi a Loopmagazin – a 18–29 évesek jóval nagyobb arányban használnak generatív AI-t, de sokkal kevésbé tudják felismerni a modellek hallucinációit, míg az idősebb, képzésbe bevont korosztály kisebb magabiztosság mellett pontosabban szűri ki a hibákat.
A szerző ezért nem „generációs háborút”, hanem munkamegosztást javasol. A fiatal munkatárs hozza a kíváncsiságot és a kísérletező kedvet, a tapasztalt kolléga a szakmai mélységet és a kockázatérzékenységet, például amikor egy boomer pénzügyes és egy GenZ asszisztens közösen készít AI-val havi riportot. A generációk közötti efgyüttműködés olyan egyszerű lépéseken múlik, mint a heti félórás „AI-kávéház”, egy egyoldalas belső alapszabály, vagy az, hogy a cég egyetlen, közösen használt AI-eszközre ül rá.
További részletek a Loopmagazin cikkében.
Forrás: Niviloop / Loopmagazin
