A címben megadott három foglom annak kapcsán jutott eszembe, hogy a jelenlegi meglehetősen bizonytalan, globális helyzetben jellemzően milyen megközelítéseket szoktak felhozni szakértők. A dezinformációk elleni védelem pedig ma már különösen kiemelt feladat, jól látva az orosz állami befolyásolási kísérleteket, a tudatos zavarkeltést, a fake news parkok intenzív munkáját.
„Az információs műveletek és dezinformációs kampányok pedig anélkül gyengíthetik egy ország ellenállóképességét, hogy egyetlen lövés eldördülne…” – írja többek között a 444.hu nagyszerű, terjedelmes cikkében, amelyben Finnország katonai védelmét elemzik, és a fent idézett mondta csak az 5. legfontosabb rendkívüli helyzet a valóságos, katonai konfliktus, harci cselekmények után.
Régóta szajkózom, hogy az ai- és médiaműveltség oktatását minél hamarabb országos, akár állami programként kellene elindítani. Nem elég a mai elavult médiaoktatás, amely diákok visszajelzéséből is tudom, kifullad a filmnézésben. Nincs szó médiabefolyásolásról, hírértésről vagy szövegértésről, az érzelmi hatással bíró vizuális befolyásolásról.
Márpedig ezek nélkül rohamosan le fogunk maradni a globális versenyben, nem csak gazdasági, hanem társadalmi, oktatási szinten. Miközben a munkáltatók egyre dinamikusabban nyitnak az AI felé, a munkaerőpiacon is nagyítóval keresik az AI-szakértőket, vagy éppen meg akarják tartani őket.
A friss globális trendek pedig szinte percről percre változnak. Hol az agentek, hol a nyelvi modellek kapcsán, de ami a legfrissebb tapasztalat, hogy a vállalatok (USA-ban) elkezdték összeadni az AI-előfizetéseik költségét, és azzal szembesültek, hogy lassan már az emberi munkaerő az olcsóbb. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy megjelentek azok az álláshirdetések, amelyek elsősorban olyan szakembereket keresnek, akik ellenőrizni tudják az AI-adta válaszokat, a céloknak megfelelő promptokat.
A Media & Learning Association (MLA) 110 tagszervezet tapasztalata alapján idén tavasszal olyan ajánlást fogalmazott meg, miszerint ezek a változások „már nem csak az iskolai rendszert érintik, hanem kimondják: a digitális, média‑ és AI‑műveltségnek a munkahelyi tanulás és felnőttképzés szerves részévé kell válnia, ha egy szervezet versenyképes és felelősen működő szereplő szeretne maradni. Vállalati nézőpontból ez azt jelenti, hogy az információval való bánásmód, az AI‑eszközök tudatos használata és a dezinformációval szembeni ellenálló képesség ma már nem “extra tréning”, hanem kockázatkezelési és reputációs kérdés is”.
Szóval, lépni kellene minél hamarabb!
Határozott véleményem, hogy az AI-tudást a médiaműveltséggel lehet megalapozni! A hallucináció vagy a hibák felismerése ezt a skillt követeli meg. A jó kérdések megfogalmazása, a befolyásolási kísérletek felismerése is fontos.
És egyetértek a finn példával: a dezinformáció elleni küzdelem biztonságpolitikai kérdés is, a globális világ változásaira adott logikus reakció. Az AI- és a médiatartalmakat tudatosan, nemkülönben kritikusan kell használni. Ezt pedig meg kell tanulni, korosztálytól, iskolázottságtól és szociokulturális háttértől függetlenül.
Fotóillusztráció: AI
1 comment on “Szuverenitás, országvédelem, dezinformációk elleni küzdelem”