Sosem gondoltam volna, hogy az AI Magazin indulása óta ilyen mértékben felgyorsulnak azok a dilemmák, amelyek a mesterséges intelligencia körül forognak. Néhány napja olyan szcenáriók kerültek napvilágra amelyek a legfinomabban is azt állítják, kész, a világnak, nemkülönben az emberiségnek vége.
Mi lehet a válaszlépés? Önkorlátozás, amit a nagy AI-techcégek vezetői kiáltanak, vagy a tudatos használat, a társadalom jobbítása? Kétségtelen, választóponthoz érkeztünk, de volt már ilyen az emberiség történetében. Kérdés jelenleg az, meg tudjuk-e lépni ezt a fejlődést a kapitalizmus keretein belül?
Az AI lesz a halálunk?
Nagy port kavar mostanság a nagy AI-techcégek vezetőinek összetartó nyilatkozata, pl. Sam Altman (OpenAI) szerint „Az emberek jogosan félnek a mesterséges intelligenciában rejlő veszélyektől, ám jobban kéne bízniuk abban, hogy a modelleket fejlesztő cégek a helyes döntéseket fogják meghozni”. Joe Benton, az Anthropic korábbi vezető kutatója pedig egyenesen azt mondta egy NBC-interjúban, miszerint ő attól tart, hogy az AI fejlődése végül „túl gyors lesz ahhoz, hogy időben összeszedjük magunkat”, hacsak nem kezdünk el már most foglalkozni a problémával (via: 24.hu).
Sik Domonkos, filozófus, szociológus szerint a mosatni AI-hullám a társadalom és működésének minden egyes szegmensére hatással lesz, és nem túl jó hatással. A 444-en úgy fogalmazott, „…mindez alighanem azt jelenti, hogy egy olyan politikai képviselet megteremtésének reális lehetősége, ami határt próbál szabni a fékevesztett, funkcionális-instrumentális-technológiai racionalizálódásnak az élet elemi feltételeinek nevében, valójában csak egy részleges civilizációs összeomlást követően nyílhat meg igazán”.
Brutális pénzeket keresnek az előfizetéseken a nagy AI-techcégek
Erős szavak mindenhol, minden érintettől, vagyis inkább nevezzük úgy őket, mint érdekeltek. Mert például az OpenAI már 2025-ben 13,07 milliárd dollár bevételt ért el, ami több mint háromszorosa a 2024-es 3,7 milliárdnak. Az Anthropic második negyedéves előzetes bevételei elérték a 11,5 milliárd dollárt, ami egészen elképesztő, 14-szeres növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. A Google bevétele – különösen a felhőszolgáltatásaira épített AI-megoldásaival – a 2026-os első negyedévben elérte a 20 milliárd dollárt (ami 63%-os éves növekedés), és amit a cég egyértelműen a Gemini iránti nagyvállalati keresletnek tulajdonít. És akkor még ott van a Microsoft, amely esetében az AI-hoz köthető „Agents and Infrastructure” üzletágának bevétele 22,6%-kal, elképesztő 268,1 milliárd dollárra nőtt a közelmúltban. Maga az Azure felhőszolgáltatás 40%-os növekedést ért el a 2026-os pénzügyi évben.
Hirdetés
Munkaerőpiaci kihívások és tévhitek
A globális világban már érzékelhető a tendencia, miszerint a tulajdonosok egyetlen szempontot láttak meg az AI megjelenésével: növelhetik a munkavállalói produktivitást, sőt, nőhet a profitabilitás is, hiszen egyetlen munkavállaló már feldatot és gyorsabban tud elvégezni, így reális lehet a munkabértömeg jelentős csökkentése. A tulajdonosoknak is felelős menedzsment szemeiben dollárjelek úszkálnak, és miközben önmaguk is jelentős frusztrációval küzdenek, hiszen meg kell felelniük az AI-szakértői elvárásoknak, nagyon kevés vezetőben jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás: mi lesz azzal a jelentős számú munkavállalóval, akiket kirúgok? Persze az AI munkaerőpiaci hatásai miatt újra felvetődött az alapjövedelem bevezetésének szükségessége.
Minden munkaerőpiaci cikkünk ide kattintva érhető el.
Magyarországon mint sok mindenben, itt is le van maradva a globális folyamatoktól. Nálunk még nem igazán jelentek meg azok az álláshirdetések, ahol kifejezetten AI-officereket keresnének, jellemzően inkább csak a szoftverfejlesztői, mérnöki pozícióknál feltétel már az AI-tudás. Mindeközben nálunk is egyre jellemzőbb, hogy a munkavállalók saját, ingyenes AI-asszisztensükkel (sic!) oldanak meg gyorsabban feladatokat, holott ennek súlyos adatkezelési aggályai is vannak.
Hiába a szigorú szabályozás (EU AI Act), a hazai munkáltatók egyelőre csak lassan kezdték el képezni saját munkavállalóikat, holott a szabályozás elvileg már életbe lépett.
Az ipari, mezőgazdasági felhasználás inkább egyetemi innovációkon keresztül jön
Sokakkal beszéltem mostanában, és előadásokat is tartok a jelenlegi állapotokról. És miközben sok vita van, a magyarok különösen szkeptikusak, miért pont az AI maradna ki ebből…! Abban jellemzően mindenki egyetért, hogy az ipari és mezőgazdasági, élelmiszer-gazdasági területen teljes mértékben indokoltak a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések.
Abban már vita van, hogy a tartalomgyártás, a marketing – holott ezen a területen robbant be először az AI – mennyire hiteles, mennyire minőségiek ezek a tartalmak. Lévai Richárd pont a minap írt egy jegyzetet arról, hogy mennyire túlzóak voltak az elvárások az AI-jal szemben a marketing területén. A 444 ebben a cikkben kesergett arról, hogy mennyire felismerhetőek és ezért ismétlődőek, unalmasak a kisvállalkozók által gyártott AI-reklámok.
És természetesen azokkal a felvetésekkel is egyetértek, amelyek azt mondják, nem nem jelent megoldást mindenre az AI. Teljesen felesleges rengeteg adatközponti energiát elhasználni egy vacsoraötletre, és természetesen radikálisan el kellene vágni a terápiás használatot is.
Egészen döbbenetes, miszerint jelentősen növekszik azon felnőtteknek a száma, akik saját barátjukként tekintenek az AI-ra, sokan nevet is adnak az chatbotjuknak. Ezért is igyekszem képviselni nagyon határozottan azt a törekvést, hogy egy totális, országos AI- és médiaművéltségi képzési programot kellene indítani minél hamarabb. Mert – hogy válaszoljak a címben feltette kérdésre – az AI lehet velünk, és az nekünk jó lesz, de ahhoz tudatosan használatra van szükség, kortól, nemtől, társadalmi helyzettől függetlenül.
Én ezen leszek.
