A szerzői jogot akarja megvédeni az EU

Az EU kreatív ágazatának védelmében átláthatóságot és méltányos díjazást sürget az Európai Parlament (EP) arra az esetekre, amikor szerzői jogi védelem alatt álló műveket használ a mesterséges intelligencia.

Még márciusban az európai parlamenti képviselők 460 szavazattal, 71 ellenében és 88 tartózkodás mellett számos ajánlást fogadtak el, hogy megvédjék a szerzői jogi védelem alatt álló kreatív alkotásokat a mesterséges intelligencia (AI) általi felhasználástól. Úgy vélik, az uniós szerzői jognak az uniós piacon jelen lévő valamennyi generatív mesterségesintelligencia-rendszerre (GenAI) vonatkoznia kell, függetlenül attól, hogy mely joghatóság területén történik a AI-modell betanítása. (A generatív mesterséges intelligencia új tartalmak létrehozására képes.)

Díjazás és átláthatóság

A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok GenAI általi felhasználását méltányos díjazásban kell részesíteni az EU kreatív ágazatának védelme érdekében, amely az EU bruttó hazai termékének 6,9 százalékát adja. Azt is szeretnék, ha a Bizottság megvizsgálná, hogyan biztosítható a korábbi használatért járó díjazás, de nem egy olyan globális engedély révén, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a GenAI-rendszereiket átalányfizetés ellenében tanítsák be.

Az EP-képviselők hangsúlyozzák a teljes átláthatóság fontosságát a védett tartalmak GenAI általi felhasználása tekintetében. Azt szeretnék, ha az AI-modellek és -rendszerek szolgáltatói részletes listát nyújtanának be a mesterséges intelligencia tanítására használt összes szerzői jogi védelem alatt álló műről, illetve részletes nyilvántartást vezessenek a keresőrobotok által végzett feltérképezési tevékenységekről is.

Ezek hiánya a szerzői jogok megsértésének tekinthető, ami jogi következményekkel jár az AI-rendszerek szolgáltatóira vagy alkalmazóira nézve. Ha egy ilyen bírósági ügyben a jogosult javára döntenek, az AI-szolgáltatónak kell viselnie az összes jogi és egyéb költségeket.

Engedélyezési piac és a kívülmaradás lehetősége

A képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság új engedélyezési piacot hozna létre a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok számára, beleértve az ágazatonkénti önkéntes kollektív engedélyezési megállapodásokat, amelyek magukban foglalnák az egyéni alkotókat, valamint a kis- és középvállalkozásokat.

Biztosítani kívánják, hogy a jogosultak kizárhassák műveiket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gépi tanulásból, és azt javasolják, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kezelhessen egy ilyen „kívülmaradási” jegyzéket.

A sajtó védelme

A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy védje meg a sajtó- és hírmédia-ágazatot, amelynek munkáját rendszeresen kihasználják az AI-rendszerek. Teljes mértékben kompenzálni kell azokat a hírmédia-orgánumokat, amelyek forgalmát és bevételeit az AI-rendszerek átirányítják, és biztosítani kell számukra azt a jogot is, hogy megtagadják tartalmuk AI-rendszerek betanítására való felhasználását.

Az EP-képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a hírtartalmak összesítésének biztosítania kell a médiapluralizmust és az információk sokszínűségét, elkerülve az információk szelektív feldolgozását, illetve azt, hogy a kapuőrök potenciálisan önpreferáló gyakorlatot folytassanak, amivel a saját AI-szolgáltatásaiknak kedveznek.

A mesterséges intelligencia és az egyének védelme

A képviselők szerint a teljes mértékben mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat nem szabad szerzői jogi védelemben részesíteni. Biztosítani kívánják továbbá az egyének védelmét a manipulált és mesterséges intelligencia által generált tartalmak terjesztésével szemben, és hangsúlyozzák a digitális szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy fellépjenek az ilyen jogellenes felhasználás ellen.

A jelentéstevő, Axel Voss (EPP, Németország) a szavazás után úgy fogalmazott: „Egyértelmű szabályokra van szükségünk a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak AI-oktatásban való felhasználásáról. A jogbiztonság lehetővé tenné a mesterségesintelligencia-fejlesztők számára, hogy tudják, mely tartalmak használhatók fel, és hogyan lehet engedélyeket szerezni. Másrészt a jogosultak védelmet élveznének tartalmuk jogosulatlan felhasználásával szemben, és díjazásban részesülnének. Ha elő akarjuk mozdítani és fejleszteni akarjuk a mesterséges intelligenciát Európában, miközben meg akarjuk védeni alkotóinkat is, akkor elengedhetetlenek ezek a rendelkezések”.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája