Az Európai Unió három fő intézménye – az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács – megtiltotta, hogy munkatársaik teljesen mesterséges intelligenciával generált képeket és videókat használjanak a hivatalos kommunikációban – értesült a Politico.
A döntés értelmében a brüsszeli intézmények sajtó- és kommunikációs csapatai nem tehetnek közzé olyan fotókat vagy videókat, amelyek teljes egészében generatív AI eszközökkel készültek, még akkor sem, ha azok a saját üzeneteiket erősítenék. A tiltás a deepfake-ek és más szintetikus tartalmak gyors terjedésére reagál, amelyek egyre inkább elmosjsk a határt a valós és a hamis között az online térben – áll a Politico cikkében.
Arról is beszámoltak, Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője közölte: a Bizottság célja, hogy „erősítse a polgárok bizalmát”, ezért a hivatalos felvételeknél a hitelesség a legfőbb szempont. Ennek megfelelően csak valódi fotókat és videókat használnak, legfeljebb technikai értelemben engedik az AI-t alkalmazni, például képminőség-javításra.
Az uniós álláspont mögött az a félelem áll, hogy az AI által generált képek és videók tömeges jelenléte zavart kelt, és aláássa a közintézményekbe vetett bizalmat. Az OECD egyik tanácsadója, Walter Pasquarelli szerint egy olyan korszakban, amikor a bizalom erodálódik, erős érv, hogy egy intézmény inkább „nem száll be a játékba”.
Vannak már olyan becslések is, miszerint
az online tartalommennyiségben már meg is haladhatja az AI által létrehozott anyag az emberi kézzel írt szövegeket, miközben tavaly mintegy 8 millió deepfake-videót osztottak meg a neten.
A Politico szerzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tiltás éles kontrasztban áll Washington gyakorlatával, ahol Donald Trump amerikai elnök rendszeresen használ AI-generált tartalmakat politikai üzeneteihez. A Poynter Institute adatai szerint a beiktatása óta legalább 36 ilyen bejegyzést tett közzé a saját platformján, a Truth Social-ön, köztük egy olyan képpel, amelyen pápaként, illetve egy videóval, amelyben tüntetőkre ürít szennyet.
Miközben az EU a bizalom és a hitelesség védelmére hivatkozva zárja ki az AI-t a vizuális kommunikációból, számos kormány – például a német és a magyar – már kísérletezik a technológiával, többek között AI-videók segítségével magyarázva vagy épp támadva politikai álláspontokat.
AI-szakértők és kommunikációs tanácsadók egy része szerint ugyanakkor az abszolút tiltás könnyen visszaüthet, mert az intézmények így lemaradhatnak egy olyan digitális térben, ahol a kreatív AI-használat gyorsan válik normává. Walter Pasquarelli úgy véli, a Bizottságnak azt kellene hangsúlyoznia, hogy önmagában a szintetikus tartalom nem probléma, a gond az, ha ezt nem jelölik egyértelműen.
Az EU új AI-rendelete már előírja, hogy az AI-jal generált tartalmakat vízjellel és címkékkel kell ellátni, hogy könnyen felismerhetők legyenek. Szakértők úgy látják, Brüsszel ezzel a szabályozási előnnyel akár példát is mutathatna arra, hogyan néz ki a felelős, átlátható AI-használat a politikai kommunikációban, nem pedig teljesen kizárhatná azt.
Szakértők szerint jó gyakorlat lehet, ha a közintézmények láthatóan, felirattal és magyarázattal használják a szintetikus tartalmakat, ezzel is edukálva a nyilvánosságot. Alexandru Voica, a brit AI-videós cég, a Synthesia szakpolitikáért felelős vezetője arra figyelmeztet: ha a nyilvános intézmények sosem élnek ezekkel az eszközökkel látható, felelős módon, elszalasztják az esélyt, hogy megmutassák, hogyan ismerhető fel az AI a gyakorlatban.
Forrás: Politico
Kiemelt kép: Canva
