Find Articles

Loading...
0

AI Act a gyakorlatban: elindult az AI Lab 21 

Az AI Lab 21 az AI-megfelelőségben támogatja a vállalatokat.

A mesterséges intelligencia (AI) vállalati használata ma már messze túlmutat az informatikán: jogi megfelelésről, adatkezelésről, működési rendről, fejlesztési kontrollról, informatikai biztonságról és belső felelősségi viszonyokról szól. Nem pusztán az AI-technológiát érdemes nézni, hanem azt, hogyan illeszkedik a cég egész működésébe, és milyen kockázatokat, illetve kötelezettségeket hoz magával az AI Act szempontjából. Vállalatok számára egyértelmű cél ma már, hogy vezetői szinten is érthető struktúra legyen, amelyben a mesterséges intelligencia nem „kockázati vakfolt”, hanem átláthatóan, dokumentáltan és felelősen kezelt terület.

Az AI Lab 21 vállalati tanácsadási szolgáltatásai kifejezetten az AI-használatból és -fejlesztésből eredő jogi, adatvédelmi, műszaki, minőségbiztosítási és működési kockázatok felismerésére, értékelésére és kezelésére koncentrál. Nem arról van szó, hogy „AI-t vezetünk be a céghez”, sokkal inkább arról, hogy a már használt vagy tervezett rendszerek kockázati térképe világos legyen: hol tart most a vállalat, milyen hiányosságokat érdemes sürgősen rendezni, és pontosan milyen szakértői támogatásra lesz szükség a következő lépésekhez. Ehhez az AI Lab 21 összehangolt szakértői körrel dolgozik, amely jogi, adatvédelmi, minőségbiztosítási, műszaki, informatikai, működési és partneri kiberbiztonsági kompetenciákat fog össze.

A megközelítés lényege, hogy a cég ne egymástól elszigetelt kockázatokat lásson, hanem egyetlen, kezelhető működési képet kapjon. A kockázatelemzés után – a kiberbiztonság kivételével – a szükséges további szolgáltatásokat is az AI Lab 21 szervezi és koordinálja, így a vezetői oldal egy kézben tartott, átlátható folyamatot kap.

A társaság általános kockázati felmérése azoknak a cégeknek szól, amelyek nem látják pontosan, hol vannak a fő kockázatok az AI-használatukban: 3–5 munkanap alatt tiszta képet kapnak a fő hiányosságokról és a következő lépésekről. A célzott kockázati felmérés akkor hasznos, ha nem az egész szervezetet, hanem egy konkrét folyamatot – például egy ügyfélkiszolgálási vagy fejlesztési területet – kell rendbe tenni: itt egy kiválasztott területet vizsgálnak végig, és konkrét javítási lépéseket mutatnak.

Ha a mesterséges intelligencia már több területen jelen van a működésben, átfogó kockázati felmérésre van szükség. Ilyenkor nemcsak a hibákat, hanem a prioritási sorrendet, a felelősöket és a megvalósítás irányát is kijelölik.

Forrás: AI Lab 21

Tags:

AI Magazin