AI Act: az EU egyelőre időt akar nyerni

Április végén 12 órán keresztül próbált megegyezni egymással az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács az EU mesterségesintelligencia-rendeletét (AI Act) módosító Omnibus-csomagról, de eredmény nélkül. A ciprusi elnökség rövid közleménye szerint „nem volt lehetséges megállapodni az Európai Parlamenttel”, így a tárgyalásokat májusra kellett halasztani – értesült a TNW.

A tét nem pusztán technikai jogszabály-szövegezés: az Omnibus az AI Act, a GDPR, az ePrivacy-irányelv és a Data Act egyes részeit is egyszerre nyitotta meg. A most kifulladt egyeztetés ráadásul az utolsó tervezett politikai trilógus volt, vagyis az a pont, ahol elvben végleges politikai megállapodást kellett volna kötni.

Miről szól az AI Omnibus, és miért lett hirtelen létkérdés?

Az AI Act 2024 augusztusában lépett hatályba, a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó legkeményebb kötelezettségek viszont csak 2026. augusztus 2-án kezdenének el élesben alkalmazandóvá válni.

Az Omnibus-csomag egyik fő célja az volt, hogy ezt a határidőt eltolja: a különálló high-risk rendszereknél 2027. december 2-ára, a termékekbe beépített magas kockázatú AI-nál pedig 2028. augusztus 2-ára.

Politikai szinten az üzenet egyértelmű: az EU időt akar nyerni, hogy a harmonizált szabványok és az akkreditált tanúsító szervezetek felzárkózzanak, mielőtt a legszigorúbb szabályok élesednek. A cégek közül sokan már ezekre a kitolt határidőkre rendezkedtek be, a mostani kudarc pedig azt kockáztatja, hogy a halasztás soha nem válik jogilag hatályossá.

A nagy vita tárgya: kell-e „kettős szabályozás” a beépített AI-ra?

A tárgyalásokon egyetlen kérdés körül csúcsosodtak ki az ellentétek: ki kell-e venni az AI Act hatálya alól azokat a magas kockázatú AI-rendszereket, amelyek már eleve szigorúan szabályozott termékekbe vannak beépítve. Ilyenek például az orvostechnikai eszközök, a játékok, a hálózatba kötött autók vagy az ipari gépek.

Az Európai Parlament – iparági szereplők támogatásával – azt szerette volna elérni, hogy ezekre a rendszerekre kizárólag az ágazati termékbiztonsági szabályok vonatkozzanak, ne pedig az AI Act extra követelményei is. A tagállamokat képviselő Tanács viszont nem mutatott nagy lelkesedést egy ilyen széles körű kivétel iránt, mert az a mesterséges intelligenciára vonatkozó, horizontális szabályozás felpuhításának tűnt volna.

A háttérben a „kettős szabályozás” dilemmája húzódik: az iparágak a párhuzamos megfelelési terhektől tartanak, míg a fogyasztóvédelmi és digitális jogi szempontok épp azt hangsúlyozzák, hogy az AI sajátos kockázatai miatt indokolt lehet a plusz kontroll.

Mi történik, ha marad az augusztusi határidő?

Az Omnibus-csomag csak akkor tudja ténylegesen eltolni a magas kockázatú AI határidőit, ha időben elfogadják és kihirdetik. Ehhez politikai megállapodás, európai parlamenti szavazás, tanácsi jóváhagyás és a Hivatalos Lapban való közzététel is szükséges, mindez ráadásul néhány héten belül.

Ha a májusi tárgyalások tovább akadoznak, és júniusig sem születik megállapodás, akkor marad az eredeti 2026. augusztus 2-i határidő. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek már az Omnibus által ígért, 2027–2028-as időpontokkal számoltak, váratlanul azonnali megfelelési kötelezettségekkel találhatják szemben magukat, felkészült infrastruktúra nélkül.

Az EU intézményei hónapok óta azon dolgoznak, hogy elkerüljék ezt a jogbizonytalansággal, költségrobbanással és potenciális szankciókockázattal járó forgatókönyvet. A mostani kudarc azonban pontosan ezt a forgatókönyvet hozta közelebb.

Versenyképesség a jogbiztonság kárára?

Az AI Omnibus nemcsak a határidőkről szól, hanem arról is, hogy az EU mennyiben hajlandó „felpuhítani” saját ambiciózus digitális szabályait a versenyképesség jegyében. A csomag céljai között a GDPR és más digitális szabályok egyszerűsítése, valamint a vállalatokra nehezedő jelentési és megfelelési terhek csökkentése is ott szerepel.

Egyúttal fontos presztízskérdés is, hogy az AI Act bevezetése rendezett, kiszámítható folyamatként vagy kapkodó tűzoltásként jelenik-e meg.

A mostani kudarc után a következő tárgyalási kör dönti el, hogy az EU továbbra is képes-e „világelső” AI-szabályozóként fellépni, vagy saját időzítési vitái miatt vall kudarcot épp abban a pillanatban, amikor a legszigorúbb szabályok életbe lépnének.

Forrás: TheNextWeb.com