Az európai uniós stratégiai ágazatokban a mesterséges intelligenciát használó vállalatok aránya a 2021-es 7%-ról 2025-re 18%-ra emelkedett. Bár a növekedés látványos, az egyes iparágak közötti különbségek jelentősek: míg a média és az energiaszektor az élen jár, az agrárium és a turizmus egyelőre lemaradásban van.
Az Európai Bizottság Kutatóközpontjának (JRC) legújabb elemzése szerint a vizsgált 10 európai stratégiai szektor mindegyikében előrelépés történt a mesterséges intelligencia (AI) használatában. A növekedést elsősorban az általános célú, széles körben hozzáférhetővé vált AI-megoldások – például a szöveget, kódot, képet, hangot és videót elemző, illetve generáló rendszerek, köztük a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) – hajtják, amelyek ma már jóval alacsonyabb költségek mellett érhetők el.
Érdekesség, hogy ha a stratégiai ágazatokon túl a teljes EU-s gazdaságot vizsgáljuk, az AI-t alkalmazó cégek aránya egy hajszállal még magasabb is: a 2021-es 8%-ról 2025-re 20%-ra nőtt.
AI-alkalmazások trendjei az egyes ágazatokban
Az Eurostat 2021 és 2025 között gyűjtött adatain alapuló elemzés szerint az AI bevezetése tekintetében a kulturális és kreatív ágazatok, a média (38%), az energiaszektor (34%), valamint az elektronikus hírközlés (30%) vezeti a mezőnyt.
Ezekben a szektorokban a technológiát már az üzleti funkciók széles skáláján használják: az informatikai biztonságtól kezdve a kutatás-fejlesztésen át egészen a gyártásig.
Hirdetés
Ezzel szemben a mobilitás, a turizmus és az agrár-élelmiszeripar mutatja a legalacsonyabb részvételt. Ezeken a területeken a mesterséges intelligencia használata egyelőre többnyire a marketingre, az értékesítésre és más, könnyen hozzáférhető alapfeladatokra korlátozódik.
A feldolgozóipar (gyártás) és a klímaipar vegyes képet mutat: náluk a kész, „dobozos” AI-eszközök használata mellett már megfigyelhető egy szerény elmozdulás az AI termelési folyamatokba való beépítése felé is.
Az egyszerű eszközöktől az alapvető folyamatokig
Bár az általános növekedési görbe pozitív, az elemzés rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligenciát sok esetben még integrálni kell az olyan alapvető üzleti folyamatokba – például magába a termelésbe –, ahol a legnagyobb termelékenységnövekedés érhető el. Azok a cégek, amelyek saját igényeikre szabják az AI-t, és beépítik azt a munkafolyamataikba vagy az infrastruktúrájukba, jellemzően magasabb hozzáadott értéket képesek teremteni.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a tőkeintenzív iparágak – amelyek jellemzően kifinomult számítástechnikai infrastruktúrát igényelnek (például az energiaszektor vagy az elektronika) – sokkal erőteljesebb növekedést tapasztalnak az AI bevezetésében, mint az emberi munkaerőre és készségekre építő, munkaigényes ágazatok. Jó példa erre, hogy 2021 és 2025 között az energetikai cégek körében 18%-ról 34%-ra, míg az elektronikában 12%-ról 30%-ra ugrott a felhasználás.
Mi hátráltatja a bevezetést?
Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a stratégiai ágazatok túlnyomó többségében a legfőbb akadályt a megfelelő szakértelem hiánya jelenti.
Két tényező emelkedik ki domináns szűk keresztmetszetként: egyrészt a speciális AI-készségek hiánya, másrészt a szabályozási bizonytalanságok, beleértve az adatvédelmi és magánéletszférát érintő aggályokat.
A jelentés arra is rávilágít, hogy a jövőben ágazatspecifikus megközelítésre és intézkedésekre van szükség az AI elterjedésének támogatására.
A cégeknek strukturális és szervezeti változásokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy a technológiát ne csupán egy-egy részfeladatra használják, hanem a termelés szerves részévé tehessék.
Friss adatokkal jött ki egy Eurobarométer-kutatás is
A felmérés szerint a megkérdezett európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) és közepes piaci kapitalizációjú vállalatok 42%-a már használ mesterséges intelligenciát, többségük korlátozott és kísérleti jelleggel. További 21% tervezi, hogy a jövőben is alkalmazza majd.
Az ügyfélszolgálatban és az ügyfélkapcsolatokban való alkalmazásuk (47%) mellett a megkérdezett vállalatok 36%-a a teljesítmény és a termelékenység nyomon követésére is használja a mesterséges intelligenciát. A logisztika, a tervezés és a humánerőforrás-menedzsment (30%) szintén gyakori felhasználási módok. Arról is írnak a jelentében, hogy ezen európai vállalatok döntő többsége (61%) azt mondja, a mesterséges intelligencia használata segíti őket a döntéshozatalban. A megkérdezett vállalatok 75%-a pedig úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a munkahelyek minőségét.
A legtöbb vállalat (90%) azt mondja, hogy emberek hozzák meg a döntéseket, míg a döntéseknek csak 2%-a automatizált.
A felmérés szerint a magas beruházási költségek (50%), a jogi bizonytalanság (49%) és a szakértelem hiánya (48%) továbbra is a szélesebb körű elterjedés fő akadályai.
A vállalatok közel fele (49%) nem bízik a mesterséges intelligenciában vagy az automatizált rendszerekben a munkaerővel vagy a személyzettel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Ezen akadályok némelyikét a meglévő uniós szabályok indokolják. Ezek közé tartozik az általános adatvédelmi rendelet és a mesterséges intelligencia törvény, amelyek biztosítják a biztonságot, az alapvető jogokat és az emberközpontú mesterséges intelligenciát, miközben támogatják a mesterséges intelligencia elterjedését, a beruházásokat és az innovációt az EU-ban.
A közelgő minőségi munkahelyekről szóló törvény átláthatóbbá teszi a vállalatok számára a helyzetet, és jobban védi a munkavállalók jogait az algoritmikus kezeléssel kapcsolatban. A minőségi munkahelyekről szóló törvényről szóló konzultáció második szakaszában az uniós szociális partnerek kifejtették véleményüket az ezen a területen szükséges uniós fellépésről.
A cikk alapjául szolgáló kutatást az Apply AI stratégia részeként az Európai Bizottság Kutatóközpontja (JRC) készítette, vizsgálva az EU gazdasági biztonsága, zöld és digitális átállása, valamint védelmi készenléte szempontjából alapvető 10 stratégiai szektort.
Forrás: JRC
