Nincs ma Magyarországon olyan szakmai terület, ami ne használna, vagy ne kísérletezne az AI használatával. A hazai vállalkozások között is erősödik a diskurzus arról, hogy ki éppen milyen mélységben tudja bevonni a mesterséges intelligenciát a folyamataiba, vagy éppen milyen AI-megoldással tudja kiváltani a munkavállalókat.
Miért lenne ez másként a munkaerő-toborzás esetében?
„…az AI megjelenhet vállalati intranetes rendszerekben AI alapú chatbotok formájában, amelyek a munkavállalók kérdéseire adnak választ. További példaként szolgálhatnak az olyan rendszerek, amelyek szabadságnyilvántartás, vagy dokumentumkezelés automatizálására használhatók. Az operatív területeken, így a gyártásban vagy logisztikában optimalizálási feladatokat látnak el, így készletgazdálkodásra, vagy a termelési folyamatok hatékonyabb szervezésére vannak kifejlesztve” – írja cikkében Hubert Gyöngyi, a kifejezetten jogászok számára működtetett karrieroldalon, az arsboni.hu-n.
„Az AI használata ezen a területen is elsősorban hatékonyságnövelő eszközként jelenik meg. A munkáltatók kiválasztási folyamataikban az AI-t alkalmazhatják önéletrajzok szűrésére és rangsorolására, ezek az úgynevezett ATS-ek (Applicant Tracking System). Az ATS-ek olyan szoftverrendszerek, amelyek automatikusan feldolgozzák a beérkező pályázatokat: előre meghatározott kulcsszavak, végzettség, tapasztalat alapján értékelik és rangsorolják a jelentkezőket.
A gyakorlatban például ez azt is jelentheti, hogy a rendszer előnyben részesíti azokat az önéletrajzokat, amelyek tartalmazzák az adott álláshirdetésben szereplő kritériumokat vagy kifejezéseket, amelyek az „előnyt jelenthet” elvárások között szerepelnek”
– folytatja a cikkben.
Hirdetés
Már korábban is lehetett hallani arról, hogy a legnagyobb online álláskereső portálok a gyorsabb és hatékonyabb kiválasztási folyamat érdekében AI-t vet be, ami a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatt gyorsuló ütemben halad, szinte észre sem veszik a jelentkezők. Mindez azért is izgalmas, mert egyre több álláskereső panaszkodik hosszabb, akár több hónapos, vagy éves(!) sikertelen pályázati időszakra.
A toborzási folyamatnál azonban az írásos anyagok elemzése csak a kezdet. Hubert Gyöngyi arra is felhívja a figyelmet, hogy „léteznek már rendszerek videóinterjúk automatizált elemzésére is. Egy ilyen rendszer a videóanyagot nem csak tartalmában, hanem formájában is elemzi.
Vizsgálhatja például a beszédtempót, a szóhasználatot, a hanghordozást, az arckifejezést és egyéb nonverbális jeleket. Ezekből pedig a rendszer következtetéseket vonhat le kommunikációs készségekre, a személyiség bizonyos aspektusaira, és ezek alapján pontozhatja a jelöltet.
Az ilyen rendszerek ma az Európai Unióban azonban nem alkamhazhatók, az AI Act alapján az érzelemfelismerő rendszerek tiltott kategóriába esnek, ha azokat személyek szándékainak azonosítására vagy kikövetkeztetésére használják. Emellett léteznek predikciós modellek, amelyek múltbéli adatokból tanulnak és azt próbálják előre jelezni, hogy milyen munkavállalók válnak majd sikeressé a cégnél és maradnak ott hosszú távon. Ezek a rendszerek a gyakorlatban összevethetik az új jelentkező adatait a felismert mintázatokkal és megbecsülik annak valószínűségét, hogy az adott személy mennyire fog jól teljesíteni a cégnél”.
„Ez a folyamat ugyanakkor személytelenné is válhat: a jelentkező egy adathalmazzá redukálódik, amelyet algoritmusok elemeznek, anélkül, hogy a mögötte álló egyéni élethelyzet és motiváció valóban értelmezésre kerülne”
– emeli ki a cikk, majd hozzáteszi, „Ennek a technológiai eltolódásnak az egyik legfontosabb következménye, hogy az ilyen döntések indokolása nem mindig megismerhető a jelentkező, vagy akár a toborzók számára, amely tovább mélyítheti az említett idegen érzést. Ezt a jelenséget az AI szakzsargon „black box” problémának nevezi. Egy AI rendszert akkor tekintünk „black box”-nak, ha a döntési folyamata nem, vagy csak nehezen megmagyarázható az azt használók számára”.
A cikk – ami itt olvasható el – további része foglalkozik többek között a toborzás során felhasznált adatok merítéséről, az algoritmusok torzításáról, a folyamatok logikájának szürke zónájáról, valamint az EU AI Act módosítási szükségességéről.
Forrás: arsboni.hu / ZBT
