Find Articles

Loading...
0

Lannert Judit: az AI-nak pozitív lehet a hatása a tanulásra és a kritikus gondolkodásra

Lannert Judit, új oktatási miniszter szerint az AI használata a tanulásban jó, de a kritikus gondolkodás még jobb.

Az iskolai autonómia erősítésére, valamint főleg a gyermekközpontúságra és a kompetenciákra fókuszáló közoktatási irányítás létrehozására van szükség – mondta az oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diákmédia Youtube-csatornának adott, szombaton közzétett interjúban. Lannert Judit beszélt arról is: a felsőoktatás átalakítása kétlépcsős folyamat lesz, és elkezdtek dolgozni a fiatalkori részvételiség kialakításán.

A tárcavezető arról, hogy szerinte milyen lesz a 21. századi iskola, elmondta: az iskolának a tanulás folyamatát kell a középpontba állítania, segítségül hívva a mesterséges intelligencia (AI) használatát, de a lényeg az lenne, „hogyan gondolkozunk, hogyan akarunk megoldani egy problémát, és nem az, hogy fellistázunk tényeket, adatokat, mintha egy műveltségi versenyen lennénk”.

Rámutatott: az AI reális veszélye, hogy kiiktatja a gondolkodási folyamatot, ezért ehhez „fel kell nőni”, tehát

a mesterséges intelligenciát akkor tudjuk jól használni, ha magas a szövegértés és logikai gondolkodás szintje, mert ha nem, akkor az „bekebelez minket”.

◆ Zámbori Bíró Tamás szakmai blogja
AI- és médiaműveltségi oktatás gyerekeknek

AI- és médiaműveltségi oktatás
Miért lett stratégiai kérdés a digitális és médiaműveltség a vállalkozásoknak?
Az MLA első fontos üzenete, hogy a digitális és médiaműveltség nem pusztán egy készséglista, hanem társadalmi és politikai prioritás, amely befolyásolja, milyen közegben élünk és dolgozunk. Ha ezt lefordítjuk vállalati nyelvre, azonnal látszik: a médiaműveltség szintje nagyban meghatározza a szervezeti kultúrát, vagyis azt, hogyan osztanak meg egymással információkat az emberek, mennyire ellenőrzik a forrásokat, hogyan kezelik az AI‑generált tartalmakat, és hogyan reagálnak a folyamatos hírzajra.
Elolvasom! →

Kifejtette: a 21. század iskolájában fontos a kritikai gondolkodás, a kérdezés, a vita, a kreativitás, a kommunikáció, együttműködés, ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is lehet arra használni, amire való. Szavai szerint „nem ördögtől való dolog” a közösségi média- és mobilhasználat nagyon fiatal korban történő korlátozása sem, erre nagyon sok ország tett már intézkedéseket; a fókuszáltság kialakulásához szükség van az ezektől való távolságtartásra, helyette a mozgás, a levegő, a társas kapcsolatok lennének fontosak a gyerekeknek.

Elmondta: a mesterséges intelligencia használata 12-14 éves korban vagy a középiskolában lehet hasznos, ekkor már lehet játszani vele, felfedezni, de előtte inkább offline kellene létezni.

Az MTI összefoglalója szerint ezen kívül Lannert Judit beszélt az érettségi reformjáról, a gyerekek szempontjait figyelembe vevő rugalmas tanulásról, valamint a fiatalkori részvételiségről.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza:

Forrás: MTI



Tags:

AI Magazin