Sokszor hangzik el, hogy a Z generáció nem alkalmas, hogy megfeleljen a mai munkakörnyezet elvárásainak: nem elég ambiciózus, nem elég elkötelezett, és nem hajlandó kellő időt fordítani a munkára. Ez a viszonylag leegyszerűsített állítás azonban téves következtetésen alapul, hiszen a valóság ennél jóval árnyaltabb. A Z generáció alapvetően szorgalmas, vállalkozó szellemű, és a globális munkaerőpiac, valamint a gazdaság jövőjének egyik meghatározó pillére. Nem a motivációjuk hiányzik. A mai fiataloknak az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb munkaerőpiacán kell helytállniuk – írja cikkében Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) vezérigazgatója és alapítója.
Miközben a Z generáció meglehetősen nagy terhet cipel a hátán a munkaerőpiaci érvényesülés terén, Dixon úgy látja, pont az ő képességeik fognak leghatékonyabban illeszkedni a már napi színtű AI-kihívásokhoz.
Majd arról ír, hogy szerinte a Z generáció egyik kiemelkedő erőssége a technológiai jártasság: az okostelefonok, a gyors internetkapcsolat és a közösségi platformok használata számukra teljesen természetes. Ez a készség azonban a mai gazdaságban már önmagában nem elég.
Az igazi versenytényező a mesterséges intelligencia ismerete és aktív alkalmazása. Azok, akik kísérleteznek az AI-eszközökkel, értik a használatukat, és be is építik őket a munkafolyamataikba, nemcsak technikai képességekkel gazdagítják a szervezetet, hanem új gondolkodásmódot is hoznak, fokozva ezzel a termelékenységet, az innovációt és a növekedést
– teszi hozzá az IWG vezére, aki idézi vállalata friss kutatását is, amely szerint a Z generáció tagjai kulcsszerepet játszanak abban, hogy az AI alkalmazása a munkaerő egészében elterjedjen. A fiatalabb munkavállalók közel kétharmada aktívan segíti idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában, a gyakorlati betanítástól kezdve a mindennapi munkafolyamatokba integrálható tippek megosztásáig. Az ilyen fordított mentorálás kézzelfogható eredményeket hoz: javítja az együttműködést és felgyorsítja a produktív munkavégzést. Sőt! Egy szélesebb körű változásra is rávilágít: a fiatal munkavállalók nem csupán tanulnak a munkahelyen, hanem aktívan alakítják is a munkavégzés módját.
Ahhoz, hogy a fiatalok valóban kamatoztathassák képességeiket a mesterséges intelligencia világában – folytatja Dixon –, elengedhetetlen a kezdeményezőkészség fejlesztése. Ahogyan a korábbi generációk szabadidejükben programozást tanultak vagy új képesítéseket szereztek, a mai fiataloknak is felelősséget kell vállalniuk AI-kompetenciáik és jövőálló készségeik fejlesztéséért. Ez a tanulás egyre inkább a formális oktatáson kívül zajlik, online közösségekben, szakmai hálózatokban és gyakorlati kísérletezés útján. Ebben a környezetben tudatos hozzáállás szükséges a karriertervezéshez. A fiataloknak érdemes feltenniük maguknak kérdéseket, mint például: „Hol szerezhetem meg a legértékesebb tapasztalatokat?” vagy „Olyan készségeket sajátítok el, amelyeket a jövő munkáltatói valóban értékelni fognak?” Azok számára, akik még nem dolgoznak, különösen fontos lehet az önkéntesség: lehetőséget nyújt a gyakorlati tapasztalatszerzésre, a „soft skillek” fejlesztésére, és arra, hogy bizonyítsák kezdeményezőkészségüket az éles piaci versenyben.
A fiatalokban rejlő potenciált felismerve a kormányok világszerte ösztönzik a vállalatokat a Z generáció foglalkoztatására. A fiatal munkavállalók olyan készségeket, vállalkozó szellemet és innovációt hoznak a munkahelyre, amelyek képesek átalakítani a termelékenységet és növelni a versenyképességet. A Z generáció már most alkalmazkodik a változásokhoz: új eszközöket sajátítanak el, eligazodnak a bizonytalan helyzetekben, és helytállnak a példa nélküli kihívásokat támasztó munkaerőpiacon.
Azok a vállalatok, amelyek hajlandóak befektetni ebbe a generációba, nemcsak tehetséges munkaerőhöz jutnak, hanem saját jövőjüket is biztosíthatják az AI-vezérelt világ éles versenyében
– zárja az IWG vezérigazgatója.
Forrás: International Workplace Group
