A mesterséges intelligenciának (AI) köszönhetően a munkavállalók több mint felénél jelentős a produktivitás, és ma már olyan munkát is el tud végezni, amire egy éve még képtelen lett volna – ez derül ki a Microsoft legfrissebb Work Trend Index 2026 kutatásából.
A kutatás azt is kiemeli, a legtudatosabb AI-használók mégis néha szándékosan dolgoznak AI nélkül. Az pedig, hogy ki mekkora értéket képes kihozni a rohamosan fejlődő technológiából, nem is annyira rajta múlik, hanem azon, hogy a szervezete mennyire támogatja őt ebben.
Az AI segítségével ma már az is készíthet összetett adatelemzést, aki nem adatelemző, kidolgozhat vezetői döntéselőkészítő anyagot kezdőként, vagy írhat működő programot anélkül, hogy programozó lenne. A Microsoft nemrégiben kiadott Work Trend Index 2026 kutatásában – amely a munkahelyeken zajló változásokat követi nyomon immár hatodik éve – a megkérdezettek 58%-a azt mondta, hogy jelenleg olyan munkát végez, amelyre egy évvel ezelőtt még képtelen lett volna. A haladó AI-használók (Frontier Professionals) körében ez az arány 80% volt. A kutatás központi megállapítása szerint
az AI munkahelyi kiaknázásának legnagyobb akadálya nem a technológia és nem is a munkavállalók, hanem maguk a szervezetek.
A kutatás a Microsoft 365 felhasználóinak több billiónyi anonimizált produktivitás jeleire, valamint tíz országban mintegy 20 ezer AI-t használó irodai dolgozó megkérdezésére épült.
A munkavállalók fele ellenőrzi és kritikus az AI válaszaival
Ahogy a korábbi kutatások, úgy a legújabb felmérés is a mesterséges intelligencia gyors munkahelyi térnyerését erősíti meg, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a felhasználók egyre tudatosabban élnek vele.
A válaszadók fele (50%) kiemelkedően fontosnak tartja az AI válaszainak gondos ellenőrzését, 46%-uk pedig a kritikus gondolkodást. A válaszadók 86%-a csupán kiindulópontként kezeli az AI által nyújtott válaszokat.
A haladó felhasználók nem hagyják leépülni a saját képességeiket: 43%-uk szándékosan végez munkát AI nélkül (átlagos felhasználóknál 30%), és 53%-uk tudatosan gondolja át, milyen feladatot bízzon a gépre, és mit tartson meg saját kézben (szemben az átlagos 33%-kal). A megkérdezettek kétharmada (66%) szerint az AI több időt hagy az értékteremtő munkára.
Jared Spataro, a Microsoft AI-munkavégzésért felelős marketingigazgatója (CMO, AI at Work) szerint az AI-jal való együttműködésnek négy szintje különböztethető meg. Az első kettő klasszikus generatív AI-használat: az ember ír és az AI segít (Author), vagy az AI készít vázlatot és az ember szerkeszt (Editor). A harmadik szinten az ember már csak specifikál, az AI önállóan végrehajtja a feladatot (Director). A negyedik szinten több AI-ügynök dolgozik párhuzamosan egy munkafolyamaton belül, az ember pedig felügyelő-irányító szerepbe kerül (Orchestrator). A vezetők feladata, hogy minden munkafolyamatot a megfelelő szinthez rendeljenek.
A produktivitás nem a munkavállalón, hanem a szervezeten múlik
A kutatás legfontosabb tanulsága az úgynevezett Transzformációs Paradoxon: azok az erők, amelyek az AI elterjedését hajtják, egyidejűleg fékezik is a kiteljesedését.
A munkavállalók gyorsan alkalmazkodnak, miközben a szervezeti folyamatok, ösztönzők és mérőszámok nem tartanak lépést velük. Mindössze a válaszadók 13%-a mondta, hogy munkaadója jutalmazza az AI-jal való kísérletezést, és csupán 26%-uk szerint konzekvens a vezetőség AI-stratégiája. A szándék és a szervezeti valóság közötti szakadék az AI-ból származó érték jelentős részét felemészti.
A kutatás két tengelyen értékelte a szervezetek AI-érettségét: a felhasználó saját AI-készségei, valamint a szervezet felkészültsége alapján. Ez utóbbi több tényezőt is takar: mennyire támogatja a szervezet a kísérletezést, vannak-e világos szabályok az AI használatára vonatkozóan, a vezetők mutatnak-e példát, a teljesítményértékelés és a vállalati KPI-ok számolnak-e az AI munkahelyi jelenlétével.
A szervezetek 31%-ánál aszimmetria áll fenn: vagy az egyén jár előrébb, vagy a szervezet. Csupán minden ötödik ember dolgozik olyan környezetben, ahol a kettő összhangban van. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a kutatás szerint a szervezeti tényezők – kultúra, vezetői támogatás, tehetségmenedzsment – az AI-ból származó értékteremtés 67%-áért felelősek, míg az egyéni gondolkodásmód és viselkedés csupán 32%-ot tesz ki.
Vagyis hiába motivált és felkészült a munkavállaló, ha a szervezet nem segíti: ahol a szervezeti háttér erős, ott a dolgozók jellemzően több értéket teremtenek az AI segítségével, függetlenül az egyéni felkészültségüktől.
A Work Trend Index kutatás a Frontier Firm fogalmával írja le azokat a vállalatokat, ahol az AI használata az egyén, a vezető és a szervezet szintjén összhangban van.
Az egyének az ilyen vállalatnál nemcsak promptolnak, hanem ügynökökre bíznak többlépéses munkafolyamatokat; a vezetők nem egyszerűen bevezetik az AI-t, hanem újratervezik a munkavégzés módját; a szervezet pedig szisztematikusan tanul a saját tapasztalataiból és visszaforgatja azokat a mindennapi működésébe.
Az új WTI kutatás bevezeti az Owned Intelligence fogalmát: az adott cég munkafolyamataiból, hibáiból és sikeres megoldásaiból kristályosodó egyedi, nem másolható tudást. A haladó felhasználóknál a többi megkérdezetthez képest kétszer-háromszor nagyobb eséllyel fordul elő, hogy a csapatuk közösen elemzi az AI nyújtotta előnyöket, megosztja a tanulságokat és a hibákat, és dokumentálja az ügynöki munkafolyamatokat. Ez is azt bizonyítja, hogy nem pusztán egyéni képességekről, felkészültségről van szó az esetükben, hanem szervezeti szintű tanulási folyamatról.
Forrás: Microsoft / sajtóközlemény
