Nyilvánvalóan – és erről mi is többször írtunk – a mesterséges intelligencia (AI) vállalati bevezetése még tanuló szakaszban van a hazai vállalkozásoknál is. Nemcsak a technológiát tanulják a munkavállalók, a szabályozást is, és bár a munkáltatók jelentős produktivitás-növekedést remélnek az AI-tól, ezek az akadályok lassítják a folyamatot. Ennek a folyamatnak pedig most már két új kifejezése is van: a „botsitting” és a „botshitting”, azaz az AI-többletmunka., vagy annak elhagyása.
A Glean Work AI Institute friss, 6 ezer digitális dolgozót vizsgáló felmérése szerint az AI‑t használó munkavállalók közel 70 százaléka vallja be, hogy rendszeresen úgy ad le AI‑val készített munkát, hogy azt valójában nem ellenőrizte, nem érti teljesen, vagy nem tudná megvédeni, ha számon kérnék rajta.
Láthatatlan munka az AI-jal?
A Glean Work AI Institute Work AI Index 2026 című jelentése több mint 6 ezer amerikai, brit és ausztrál adminisztratív munkavállaló – főként számítógépen dolgozó alkalmazott – AI‑használatát vizsgálta. A kutatás szerint
a dolgozók átlagosan 11 órát spórolnak hetente az AI‑automatizációval, miközben 6,4 órát töltenek azzal, hogy az AI‑t „felügyelik”, hibákat javítanak, kontextust adnak és takarítanak utána – ezt nevezi a botsittingnek.
A botsitting tehát az a többletmunka, amely nélkül az AI‑eszközök messze nem lennének olyan hatékonyak, mint ahogy a marketinganyagok ígérik. A kutatás egyik kulcsmegállapítása, hogy ez a láthatatlan humán munka sok szervezetnél gyakorlatilag megeszi az AI‑tól remélt teljesítményjavulás jelentős részét.
Mit jelent a „botshitting” a Glean szerint?
A Glean kutatói a botshittinggel azt a viselkedést írják le, amikor a dolgozó úgy nyújt be AI-jal készített anyagot – prezentációt, elemzést, e‑mailt vagy akár kódot –, hogy a tartalmat valójában nem ellenőrizte, nem érti teljes mélységében, vagy nem tudná szakmailag megvédeni.
Hirdetés
A Work AI Index szerint az AI‑t használó munkavállalók 69 százaléka ismerte el, hogy legalább egy formában botshittinget követett el a munkahelyén. A jelenség különösen gyakori a célzott AI‑felhasználók körében: ők a Glean adatai alapján 64 százalékkal nagyobb eséllyel botshitelnek, mint a kevésbé intenzív felhasználók.
A Glean összefoglalója szerint a folyamat sokszor úgy indul, hogy az AI-válaszok ellenőrzését – botsitting – formálisan nem ismerik el vagy nem jutalmaznak. „Amikor az AI‑ellenőrzés láthatatlan marad, az emberek előbb‑utóbb elkezdenek rövidíteni – ekkor lép be a botshitting, és az ellenőrizetlen munka újabb hibákat és újabb botsittinget generál” – fogalmaz a Work AI Institute.
Egy munkanap AI‑botsitting, bizonytalan outputokkal
A Glean felmérése azt mutatja, hogy ma már a digitális dolgozók 87 százaléka használ valamilyen AI‑eszközt, jellemzően a munkájuk több mint egynegyedét automatizálva vele.
Az AI‑használatról beszámoló dolgozók háromnegyede szubjektíven produktívabbnak érzi magát, ugyanakkor csak 13 százalékuk gondolja úgy, hogy a vállalat teljesítménye érdemben javult az AI bevezetése óta.
Ugyanebben az anyagban szerepel az a szám is, hogy az átlagos dolgozó hetente 6,4 órát tölt botsittinggel. Ebbe beletartozik az AI‑rendszerek pontosítása hiányzó kontextussal, az outputok átolvasása, az egyértelmű hibák javítása, a félrevezető, „magabiztos, de téves” válaszok utólagos tisztítása és az állandó eszközök közötti ugrálás.
A Work AI Index azt is részletezi, hogy a brit adatokat összefoglaló beszámoló szerint az Egyesült Királyságban a digitális dolgozók 70 százaléka vallotta be, hogy legalább egyszer botshittinget követett el, ami jóval magasabb arány, mint az Egyesült Államokban mért 64 százalék.
Szervezeti válasz: az AI‑munka újraszervezése
A Glean értelmezése szerint a botsitting és botshitting jelensége nem egyszerűen felhasználói hiba, hanem szervezeti tünet: olyan környezetben szaporodik, ahol az AI‑bevezetés nem párosul világos stratégiával, képzéssel és minőségbiztosítással. A Work AI Institute szerint azok a cégek járnak előrébb, amelyek nem csupán „több AI‑t” használnak, hanem tudatosan átszervezik a munkafolyamatokat, és dedikált figyelmet fordítanak arra, hogy mi az a munka, amit soha nem szabad modellre bízni.
A botsitting és a botshitting ugyanannak az AI‑munkafolyamatnak két, egymásra épülő fázisa: az első a szükséges, láthatatlan ellenőrző munka, a második az ennek elhagyásából születő kockázatos viselkedés.
„A legnehezebb készség, amit fel kell építeni, az annak felismerése, mikor nem szabad AI‑t használni” – fogalmaz a jelentés egyik, gyakran idézett megállapítása. A kutatók szerint
az eredményes vállalatok formális AI‑képzést és támogatást adnak, az AI‑t a munkaszervezés újragondolásának eszközeként fogják fel, valamint konkrétan jutalmazzák az AI‑használathoz kapcsolódó készségeket és felelős magatartást.
Forrás: Glean Work AI Institute
1 comment on “A „botshitting” egyelőre megeszi az AI adta produktivitást”