Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiaci hatásairól szóló viták szinte kizárólag a lehetséges leépítések, a robotizáció és a tisztán számszerűsíthető termelékenységnövekedés körül forogtak. Egy friss kutatás azonban rávilágít arra, hogy az AI sokkal mélyebb, strukturálisabb változást is hozhat: nemcsak a munkaidőt racionalizálhatja, hanem hatékonyan veheti fel a küzdelmet a modern kor egyik legnagyobb kihívásával, a krónikus munkahelyi kiégéssel is.
Akár 14 munkahét is felszabadulhat évente?
Az Advanced Workplace Associates (AWA) friss kutatása szerint az adminisztratív jellegű feladatok automatizálásával dolgozónként heti átlagosan 10,9 óra szabadulhat fel. Ez éves szinten megközelítőleg 14 teljes munkahétnek felel meg munkavállalónként. Ezzel párhuzamosan az OpenAI is nemrégiben a négynapos munkahét tesztelését javasolta, mivel az AI-technológiák rohamos terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb aggodalom övezi a munkaerőpiaci átalakulásokat.
A szakértők rámutatnak: bár a jövőbeni pozíciók stabilitása miatt sokan aggódnak,
a technológia lehetőséget teremthet a munka egészen új, egészségesebb és fenntarthatóbb újratervezésére, amellyel bizonyos szektorokban komoly „kognitív tehermentesítés” érhető el.
A probléma gyökere: nem a túlmunka, hanem a kognitív túlterhelés
A Mentális Egészségért Felelős Szervezet (Mental Health UK) 2026-os kiégési jelentése szerint a brit felnőttek megdöbbentő aránya, 91%-a számolt be magas vagy extrém szintű stresszről az elmúlt évben, aminek a legfőbb okozója továbbra is a túl magas vagy növekvő munkaterhelés.
Az AWA Mentális Munkaterhelési Tanulmánya (Mental Workload Study) ugyanakkor rámutat, hogy az emberi munkamemória egyszerre csupán négy információblokkot képes kezelni, a mentális terhelés pedig pillanatok alatt az egekbe szökhet, amikor egymással versengő ingerek érik a dolgozót. A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a kiégést nem önmagában a hosszú munkaórák okozzák, hanem a folyamatos megszakítások, a digitális követelmények és az ismétlődő, alacsony értékű feladatok által generált kognitív túlterhelés, amit természetesen erősíthetnek a magánéleti aggodalmak, pénzügyi nehézségek vagy a globális feszültségek.
Hirdetés
„Éveken át a szervezetek szinte kizárólag az idő függvényében – a ledolgozott órák, a megbeszélések és a teljesített feladatok száma alapján – mérték a terhelést. De a modern munkahelyek igazi problémája a kognitív túlterhelés”
– emelte ki Andrew Mawson, az AWA alapítója.
Mawson hangsúlyozza, hogy az emberek folyamatos megszakításokkal, e-mailekkel és egymásnak ellentmondó elvárásokkal küzdenek, amelyek megcsapolják a magasabb szintű üzleti feladatokhoz szükséges mentális kapacitást. Itt léphet képbe érdemben a mesterséges intelligencia: ha megfelelően használják, képes lesz átvállalni az ismétlődő adminisztrációs és rutinmunkákat, segítve a dolgozókat a folyamatosan növekvő teendőlisták leküzdésében.
A vizsgálat adatai szerint a felszabadult kapacitás 45%-a a rutin adminisztráció terén jelenthet létszámlefaragást vagy hatékonyságnövekedést a professzionális szellemi munkakörökben, míg a maradék termelékenységnövekedésként vagy a kiégéssel küzdő szektorokban a dolgozóknak visszajuttatott kognitív mentesítésként csapódhat le.
Az AWA adatai szerint az AI-kitettség már most is jelentős a brit munkahelyeken: a munkafeladatok 42.7%-a hordoz számottevő AI-potenciált. A legnagyobb hatásra a kutatás szerint a kutatás-fejlesztési szektorban, az oktatásban, az adatelemzéssel foglalkozó területeken, valamint a tudományos pályákon számíthatnak.
A felszabadult időben ne újabb feladatokat, hanem regenerációt biztosítsunk a munkavállalóknak
Nathan Gupta, az AWA idegtudományi szakértője szerint a kiégés ritkán következik be egyetlen esemény hatására; fokozatosan épül fel az agyban, és első jelei abban mutatkoznak meg, hogy az apróbb dolgokat kezdik el rosszul csinálni az emberek. Nehezebbé válik a prioritások felállítása, a döntéshozatal lassul, a rutin feladatok pedig aránytalanul nehéznek tűnnek.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a cégek elrontják a felszabadult heti 11 óra kezelését: „A vállalatok első ösztönös reakciója az lesz, hogy a megnyert időt azonnal visszaforgatják a teljesítménybe és a termelésbe. Kognitív jóléti szempontból ez a legrosszabb, amit tehetnek, mert az alapvető túlterhelettséget érintetlenül hagyják”.
Helyette arra lenne szükség, hogy a szervezetek valódi kognitív regenerációs időt építsenek be a munkanapokba (nem csupán ebédidőt, hanem megszakítás nélküli gondolkodási idősávokat), csökkentsék a megbeszélések sűrűségét, és a kapacitás egy részét képzésre, valamint fejlesztésre fordítsák.
A mesterséges intelligencia az első olyan eszköz hosszú idő óta, amely érdemben képes lenne visszaadni az emberek mentális mozgásterét, ugyanakkor hogy a cégek ezzel élni fognak-e, vagy csupán arra használják majd az új eszközöket, hogy még keményebb tempóra kényszerítsék a dolgozókat, kulcsfontosságú választás elé állítja a jövő munka világát.
Forrás: HR News
