A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint tavaly majdnem 416 milliárd forintot költöttek médiafelület vásárlására, a teljes kommunikációs torta pedig 2758,7 milliárd forint volt, azaz a stagnálás-közeli gazdaság ellenére tavaly összességében 6,2%-kal gyarapodott a média és kommunikációs szektor.
Az MRSZ évértékelő eseményén beszélt a mesterséges intelligencia kockázatairól és a szabályozás elégtelenségéről is.
Hozzátették azt is, a reklámpiac motorjának legfőbb hajtóereje 2025-ben is a versenyszféra volt. Fél évtized óta először van változás a médiatorta szeleteinek sorrendjében: a közterület beelőzte a sajtót. Bár a médiaköltés reálértéken már meghaladja a 2019. évit (+2,2%), a non-media költések még jelentősen elmaradnak attól (-11,7%), így a teljes kommunikációs költés továbbra is a világjárvány előtti szinten van (-4,5%).
„A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni” – mondta többek között Novák Péter, az MRSZ elnöke.
Az AI-jal kapcsolatban Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, „a nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek.
A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben.
A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése”.
„A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk” – ezt már Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke mondta. Utóbbi kapcsán hozzátette, „a rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.”
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az eseményen Bacher János, az Impetus Research igazgatója többek között azt mondta, miközben „a piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban, nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára”. Bacher szerint az AI a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az kutatási iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.
Forrás: MRSZ
Kiemelt kép:
