A Deezer és az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) megállapodott az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról, amely fontos feltétele az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrésének és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztásának. Ezzel a lépéssel az EJI – a magyar közös jogkezelő egyesületek közül elsőként – képessé vált arra, hogy megállapítsa a generatív AI jelenlétét a nyilvánosság számára elérhetővé tett felvételekben – áll az egyesület közleményében.
Tartalom
A Deezer partner a szerzői jogdíjak védelmében
Az EJI kizárólag az emberi előadóművészi teljesítményeket védi és nem fizet jogdíjat olyan felvétel után, amelyet teljes egészében generatív mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. Ennek az elvnek a gyakorlását eddig jelentős mértékben megnehezítette az AI jelenlétének felismerése.
A Deezer platformjára naponta több mint 60 ezer, emberi közreműködés nélkül generált felvétel érkezik, ami napi tartalombővülésüknek mintegy 39%-ának felel meg.
Ezek kiszűrésére alkalmas a Deezer technológiája. A csúcstechnológiát alkalmazó eszköz automatikusan felismeri és megjelöli a mesterséges intelligenciával generált felvételeket, ezzel növeli az átláthatóságot a zenei piac valamennyi szereplője számára.
Deezer 2026 elején kereskedelmi termékké tette saját AI‑zene felismerő technológiáját, miközben a platformra áramló mesterségesen generált zenék döntő részét – akár az elérések 85%-át – csalásra használt „fake stream”-ként azonosítja és demonetizálja – írja zeneszolgáltató vállalat közleményében.
Hozzátették,
2025-ben több mint 13,4 millió AI‑számot detektáltak és címkéztek a rendszerben, a mennyiség így egy év alatt folyamatosan nőtt. A teljes hallgatottságon belül az AI‑zene egyelőre csak 1–3% közötti részesedést ér el, de ennek a forgalomnak akár 85%-át is csalásnak minősítette a platform 2025-ben.
Deezer-vezér: „a zene emberi alkotás és védelmet érdemel”
Az EJI és a Deezer egyetért abban, hogy az AI pozitív hatással lehet a zenealkotásra és -fogyasztásra, de használatát felelősségteljesen és körültekintően kell végezni a zenészek jogainak és bevételeinek védelme érdekében.
Tomori Pál, az EJI igazgatója üdvözölte a megállapodást és kifejtette: „Aktívan dolgozunk azokon a megoldásokon, amelyek védelmet nyújtanak a művészeknek a gépekkel való vetélkedés során és ehhez feltétlenül szükséges a 100%-ban mesterséges intelligenciával készült hangfelvételek kiszűrése is. Ez azonban önmagában nem elég, mivel már az AI betanítását is csak az előadók engedélyével és díjazásuk mellett lenne szabad engedélyezni”.
„A zene emberi alkotás, és a zenészek megfelelő védelmet érdemelnek. A Deezernél alapításunk óta ez az elkötelezettség vezérel bennünket. Az elmúlt években kifejlesztettük az iparág legfejlettebb AI-detektáló technológiáját, amelyet mára a teljes zenei ökoszisztéma számára elérhetővé tettünk. Büszkék vagyunk arra, hogy az EJI is csatlakozik az átláthatóságért és az emberi alkotók jogainak védelméért indított kezdeményezésünkhöz” – fűzte hozzá Alexis Lanternier, a Deezer vezérigazgatója.
A társaság hangsúlyozza,
miközben a kormányok egy része az AI‑fejlesztés érdekében lazítaná a szerzői jogi szabályokat, egy CISAC–PMP Strategy tanulmány szerint 2028‑ra akár a szerzői bevételek 25%-a, azaz kb. 4 milliárd euró kerülhet veszélybe a kreatív iparágakban.
Mit tud a Deezer AI‑detektálási technológiája?
Deezer állítása szerint az eszköze iparági standardot állít, mert képes 100%-ban azonosítani a vezető generatív modellek (pl. Suno, Udio) által gyártott, teljesen szintetikus tartalmat. A rendszert úgy alakították ki, hogy az új modellek is felismerje, persze ennek feltéve, hogy a Deezer hozzájut elég releváns adatmintázathoz, és már dolgoznak az általánosítható módszereken is, amelyek specifikus adatok nélkül is felismerik az AI‑tartalmat.
Nemrég a Sony Music is jelezte aggályait az AI-generált zenékkel szemben, erről itt írunk korábban.
Kiemelt kép: Canva
