Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint a mesterséges intelligencia (AI) használata a marketingben kettős kihívást jelent: miközben hatékonyságot ígér, valójában a szakemberek kreatív gondolkodását és problémamegoldó képességét fenyegeti. A szakember a Business Plusz podcastnak nyilatkozott többek között arról, hogy az AI-eszközök nem varázsszerek, hanem olyan segédeszközök, amelyek helytelen használat esetén minőségi válsághoz és a szakmai tudás leépüléséhez vezethetnek.
A marketingszakértő egyértelműen fogalmaz:
a mai AI-eszközök képesek 70-80 százalékos minőségű anyagokat létrehozni, de a maradék 20 százalék hozzáadása már emberi igényességet, stratégiai látásmódot és tapasztalatot igényel.
A ChatGPT ugyan képes posztokat vagy akár stratégiákat írni, de ezek általában tele vannak mellébeszéléssel, sőt hallucinációkkal, valamint olyan általános tartalommal, amely jól hangzik, ám gyakorlati értéke csekély.
Matykó szerint a valódi különbséget az jelenti,
ha egy marketinges fel tudja ismerni, mikor ad rossz választ az AI, és mikor érdemes újrageneráltatni a tartalmat vagy inkább manuálisan elkészíteni.
Ez a stratégiai szemlélet, ez az a tapasztalati professzionalitás, ami megkülönbözteti a túlélő szakembereket azoktól, akiknek a munkáját az AI már el is vette.
A kulcs a rendszerszintű gondolkodás
A beszélgetésben kiemelt szerepet kap a rendszerszintű marketing fogalma. Matykó szerint ma már nem elég egyetlen eszközre támaszkodni: a sikeres marketing több platformon való jelenléttel, összekapcsolt tartalomstratégiával és következetes üzenetekkel működik.
Példaként említi, hogy egyetlen videós podcast-epizódból hírlevél, blogbejegyzés, Facebook-, Instagram- és TikTok-tartalmak készülhetnek – akár 10-30 különböző formátumban. Ebben a folyamatban az AI valóban segíthet: posztötleteket generál, scripteket ír, videókat vág és feliratoz. Ám a szakértő hangsúlyozza, hogy
minden tartalomnak át kell esnie emberi revízión, legalább 20 százalék emberi hozzáadott értéket kell tartalmaznia.
Három látens veszély
A túlzott AI-ra való támaszkodás három súlyos kockázatot rejt. Az első a felhasználók túlterhelése: ha rossz minőségű, AI-generált tartalmakkal teleszemeteljük a közösségi médiát, kifárasztjuk a közönséget, ami végül csökkenő elkötelezettséget és vásárlási hajlandóságot eredményez.
A második veszély a hitelességrombolás: ha ellenőrizetlen, AI által generált tényeket tartalmazó posztokat teszünk közzé, egyetlen tévedés hónapok vagy évek alatt felépített márkabizalmat rombolhat le napok alatt. Matykó hangsúlyozza, hogy különösen veszélyes, amikor már az ügyfélkommunikáció is AI-eszközökre bízódik, pl. előfordult, hogy egy kliens jóváhagyott valamit, majd később kiderült, hogy a ChatGPT írta a levelet, amit el sem olvasott.
A harmadik, talán legkevésbé látható kockázat a kreativitás elhalása. Kutatások szerint már egy hét intenzív AI-használat után mérhető csökkenés tapasztalható a kreatív gondolkodásban és a problémamegoldó képességben. Ha minden feladatot a rövidebb úton, AI-eszközökkel próbálunk megoldani, elveszítjük azt a képességünket, hogy önállóan kreatív megoldásokat találjunk.
Őszinteség és személyesség
A digitális bizalom visszaépítésének Matykó szerint egyetlen módja van: az őszinteség és a személyesség. Nem kell minden tartalomnak tökéletesnek lennie, sokkal fontosabb, hogy emberek – arcok, nevek, személyiségek – álljanak mögötte. Amikor egy cégvezető vagy munkatárs vállalja a saját arcát egy videóban, üzenetet közvetít: hisz a termékben, valós ember áll mögötte.
Az influencer marketing vagy a user generated content (UGC) szintén segíthet a hitelesség építésében, feltéve, hogy hiteles tartalomkészítőkkel dolgozunk. Ám ez kétélű fegyver: ha olyan személlyel dolgozunk, aki egyik nap az egyik terméket, másik nap a versenytárs termékét hirdeti, az ismét hitelességet rombol.
Matykó Noémi végül azt üzeni a marketinges kollégáknak, hogy tanuljanak folyamatosan, készség szinten sajátítsák el az AI-eszközök használatát, és találják meg azt a plusz értéket, amit hozzá tudnak adni. Csak így maradnak versenyképesek, és nem válnak kiválthatóvá.
Az ügyfeleknek pedig azt üzeni: ne tekintsék az AI-t varázsszernek. Ez egy óriási segítség, de nem csodaszer, ami minden problémát megold.
Keressenek olyan szakembereket, akik használják az AI-t, de nem akarják vele kiváltani az emberi munkát, akik a technológiát a minőség javítására, nem a költségek csökkentésére használják.
Forrás: üzletem.hu
1 comment on “Az AI inkább a kreativitást veszélyezteti, mint a munkát?”