Az Európai Bizottság (EB) „Apply AI” webinársorozatának legújabb, kulturális, kreatív és médiaszektorra fókuszáló eseménye azt mutatja, hogy az uniós AI-politika látványosan elmozdult a szabályozásról a gyakorlati felhasználás, az iparági innováció és a kulturális sokszínűség védelme felé.
Az Európai Bizottság Shaping Europe’s Digital Future keretében indította el az „Apply AI” szektorális webinársorozatot, amelynek célja, hogy az AI-t konkrét iparági kihívásokhoz és felhasználási esetekhez kapcsolja, nem pusztán elvi szinten beszéljen róla. A sorozat egyik friss, 2026. június 24-én tartott kiemelt epizódja a kulturális, kreatív és médiaszektorra koncentrált, külön hangsúlyt helyezve a hírmédiára, a kulturális örökség digitalizációjára, valamint a zenei és irodalmi tartalomgyártásra.
A webinár az Európai Bizottság AI Hivatal és több főigazgatóság szakértőit hozta össze, ami jól jelzi, hogy az AI kérdése már nem egyetlen szakterület, hanem horizontális, szinte minden kreatív és tartalomipari ágat érintő politika lett. A rendezvény online, nyílt streamként volt követhető a DigitalEU YouTube-csatornáján, illeszkedve ahhoz az uniós törekvéshez, hogy az AI-hoz kapcsolódó döntések és szakmai viták a szélesebb szakmai közönség számára is átláthatóvá váljanak.
Az esemény hivatalos leírása szerint a webinár három fő fókuszpontra épült: az AI hírszolgáltatásban betöltött szerepére, a kulturális örökség digitalizációjára, valamint a kreatív ágazatok – különösen a zene és irodalom – AI-eszközhasználatára. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet az algoritmusokat úgy alkalmazni, hogy azok egyszerre segítsék az innovációt és az európai kulturális és nyelvi sokszínűség védelmét.
Hirdetés
A webinár moderátora Giulia Carsaniga, az Európai Bizottság AI Hivatalának politikai tisztviselője volt, aki a központi AI-stratégia és a gyakorlati iparági alkalmazások közötti hidat képviseli. Ő többek között arról beszélt, hogy
az „Apply AI” stratégia egy bizalomra épülő és emberközpontú megközelítést szorgalmaz, amelyben az AI-t olyan eszközként kell kezelni, amely segíti az ágazat felemelkedését, miközben tudatosan kezeli a felmerülő kockázatokat és kihívásokat
A kulturális dimenziót Maria Iglesias, a DG EAC „Culture and Digital, AI” csapatának vezetője hozta be, megerősítve, hogy az európai kulturális politika ma már nem választható el a digitális és AI-fejlesztésektől. A szakember rámutatott,
az európai kulturális tartalom esetében a fő kihívás az online térben nem az elérhetőség, hanem a láthatóság és a felfedezhetőség (discoverability), amiben az AI segíthet például a pontosabb metaadatok és a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó ajánlórendszerek révén.
A technológiai és távközlési oldalról Peter Friess, a DG CNECT vezető programtisztviselője vett részt, aki arra figyelmeztetett, hogy
az AI-t ne csupán az automatizálás kedvéért használják, mert az a kultúra „ellaposodásához” vezetne. Ehelyett a technológiát a tartalom gazdagítására és az európai integráció elősegítésére kellene fordítani.
Szymon Lewandowski, ugyanazon főigazgatóság vezetője az EB „Apply AI Strategy” akcióihoz kapcsolódva kiemelte, a kulturális és kreatív szektorok stratégiai ágazatokként jelenjenek meg az uniós AI-ökoszisztémában, ne csak „mellékes” kreatív területként.
Az uniós narratíva központi eleme, hogy
az AI-t nem csupán hatékonyságnövelő eszközként, hanem a kulturális hozzáférés tágításának, az örökség megőrzésének és a kreatív kísérletezés új médiumának tekinti.
A webinár ígérete szerint a példák között szerepeltek olyan megoldások, amelyek a médiában a hírgyártás, tartalomajánlás és tényellenőrzés, a kulturális intézményekben pedig a gyűjtemények digitalizálása és újraértelmezése során vetik be az AI-t.
Forrás: Digital EU
