A kiszolgáltatottság megszüntetésére, valamint a kritikus infrastruktúra védelme érdekében Európának be kell fektetnie a saját mesterséges intelligencia (AI)- és kiberbiztonsági kapacitásaiba – jelentette ki Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos Strasbourgban.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az EU kiberbiztonságáról és felkészültségégéről a mesterséges intelligenciával összefüggésben folytatott vitáján Henna Virkkunen az egyik legfontosabb első lépésnek nevezte, hogy a már meglévő kibereszközöket a tagországok alkalmazzák a közszolgáltatások, illetve magáncégek védelmének érdekében, és felkészüljenek a várható kockázatokra.
A mesterséges intelligencia megerősítheti az ellenállóképességet, ezzel pedig elősegítheti a kritikus infrastruktúra védelmét, ugyanakkor kockázatokat is jelenthet rossz szándékú felhasználás esetén.
Az új MI-modellek nagy kapacitással, automatizált módon működnek, ami kifinomult támadások elkövetését teszi lehetővé. Ezért fontos a sebezhetőségek lehető leggyorsabb azonosítása, azok kiigazítása, kijavítása
– hangoztatta.
„Meg kell tennünk mindent, hogy az Európai Unió hatékony jogi kereteket alkalmazzon a kockázatok, köztük a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok felmérésére” – fogalmazott Virkkunen, majd hozzátette:
a szoftver- és hardverfejlesztőknek is meg kell vizsgálniuk termékeik sebezhetőségét a piacra bocsátás előtt.
Az uniós biztos végül közölte: az Európai Bizottság olyan cselekvési terveket kíván bemutatni, amelyek a lehető legjobb európai uniós tapasztalatokat összegzik a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén, hogy segítse a tagállamokat a kockázatok felmérésében.
Forrás: MTI
