Az Európai Bizottság új cselekvési tervet fogadott el a kiberbiztonságról és a mesterséges intelligenciáról (AI), figyelembe véve a legújabb AI-modellek példátlan kiberbiztonsági képességeit – jelentette be Henna Virkkunen a brüsszeli testület technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke egy hete Strasbourgban.
Az uniós parlament plenáris ülésén Virkkunen felhívta a figyelmet: ezek a modellek nemcsak védekezési, hanem támadó célokra is felhasználhatók a kibertérben, tehát új képességeik stratégiai fordulatot jelentenek az unió biztonsága szempontjából.
Kiemelte, hogy a fejlett modellek jelentősen csökkentik a kibertámadások előkészítésének költségeit és idejét, így a rosszindulatú szereplők könnyebben kihasználhatják az informatikai sérülékenységeket.
Elmondta, hogy a cselekvési terv három fő pillérre épül. Elsőként biztosítani kívánják, hogy az Európában használt, magas kiberbiztonsági képességekkel rendelkező AI-modellek biztonságosak legyenek, és az európai szereplők hozzáférjenek azokhoz. Ennek részeként 2027-ig megerősítik az uniós AI-modellértékelési kapacitásokat, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségével (ENISA) közösen pedig európai keretrendszert dolgoznak ki a fejlett modellekhez való hozzáférés szabályozására.
Hirdetés
A második prioritás a kibertámadásokkal szembeni védelem erősítése. A bizottság felgyorsítaná a legsúlyosabb informatikai sérülékenységek feltárását és kijavítását, teljes körűen végrehajtaná a európai uniós kiberbiztonsági irányelv (NIS2) irányelvet, a pénzügyi szektor egységes kiberbiztonsági és működési reziliencia keretrendszerét és a kiberbiztonságról szóló törvényt, továbbá programot indítana a kritikus nyílt forráskódú szoftverek biztonságának javítására.
A harmadik pillér Európa saját, mesterséges intelligenciára épülő kiberbiztonsági képességeinek fejlesztése. Virkkunen szerint az EU nem támaszkodhat kizárólag Európán kívüli technológiai megoldásokra olyan területeken, amelyek egyre fontosabbak a biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a csúcstechnológiás mesterséges intelligencia fejlesztéséhez a közforrások mellett jelentős magántőke bevonására is szükség lesz.
„A fejlett AI-modellek új kihívásokat jelentenek a kiberbiztonság számára, a bizottság cselekvési terve pedig ezek kezelését és Európa hosszú távú technológiai ellenálló képességének megerősítését szolgálja” – fogalmazott az ügyvezető alelnök.
Forrás: Európai Bizottság / MTI
Fotó: Európai Bizottság
