Az ellenőrizetlen gépi fordítás valós exportpiaci kockázat, míg a hiteles nyelvi megjelenés valódi versenyelőnyt jelent
A külföldi piacokra készülő hazai és nemzetközi vállalkozások körében egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a költségek és az idő minimalizálása érdekében teljes egészében a mesterséges intelligenciára bízzák a fordítási, lokalizációs és műszaki tartalmak elkészítését. Az automatizált megoldások csábítása óriási, a hátrányuk azonban sokszor csak utólag, súlyos üzleti veszteségek formájában mutatkozik meg. A kulturálisan pontatlan vagy félrefordított tartalmak visszaeső konverziót, reputációs és jogi problémákat okozhatnak – tájékoztatott közleményén keresztül a Hunnect.
A globális kutatások is alátámasztják, hogy az ellenőrizetlen AI-használat mérhető pénzügyi kockázattal jár. A McKinsey friss nemzetközi felmérése szerint a technológiát használó szervezetek 51 százaléka számolt be legalább egy negatív következményről, és közel minden harmadik esetben kifejezetten az AI pontatlansága okozta a problémát. Az EY felmérése pedig arról tanúskodik, hogy a megkérdezett szervezetek 99 százaléka jelzett valamilyen AI-kockázathoz kapcsolódó pénzügyi veszteséget, és 64 százalékuknál ez a kár meghaladta az 1 millió dollárt.
A hazai piacon nagy tapasztalattal rendelkező Hunnect nyelvi szolgáltatóhoz is folyamatosan érkeznek olyan ügyfelek, akik „AI-károsultként” kérnek szakmai segítséget a hibák elhárítására. A kifejezetten fordítási minőséget vizsgáló felmérések is óvatosságra intenek: egy 2025-ös kutatásban például az egészségügyi dokumentumok AI-fordításainál, nyelvtől függően, 16–56 százalékos arányban találtak legalább egy kritikus pontatlanságot.
Akár milliós károk is keletkezhetnek
A Hunnect ügyvezetője a negatív tapasztalatok ellenére azt hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia egy szakember kezében kiváló és rendkívül hatékony eszköz.
„Nem szabad AI-ellenesnek lennünk, a probléma az, amikor szakmai kontroll nélkül bíznak rá üzletileg vagy szakmailag kritikus feladatokat” – fogalmaz Király Krisztián. „Sokan azt hiszik, hogy létezik egy univerzális, minden nyelvre és témára tökéletes gépi megoldás. Ez azonban illúzió: a legnépszerűbb fordítómotorok üzemeltetői is nagyon óvatosan, apró betűs korlátozásokkal fogalmaznak a saját weboldalaikon a pontosságot illetően” – teszi hozzá.
Hirdetés
Az ügyvezető példaként említett egy elektronikai céget, amely korábban professzionális fordításokat használt, majd úgy döntött, költségcsökkentés okán átáll a tisztán gépi fordításra. „Egy év alatt olyan jelentős és mérhető konverzió-visszaesést tapasztaltak a külföldi weboldalaikon a természetellenes stílus és a gördülékenység hiánya miatt, hogy kénytelenek voltak visszatérni a humán szakértői ellenőrzéshez.”
Hozzátette, hogy ha egy magyar cég például szivattyúkat gyárt és exportál, azzal a saját területének a szakértője, de nem várható el tőle, hogy beszéljen bolgárul vagy szlovénul, így képtelen ellenőrizni a gépi fordítást.
„Sőt, még ha beszéli is a nyelvet tanult szinten, szakmai szem nélkül könnyen elsiklik olyan hibák felett, amelyeket a külföldi anyanyelvi ügyfél azonnal észrevesz és komolytalannak tart. Az utólagos javítás ráadásul mindig sokkal bonyolultabb és költségesebb folyamat, mint az elejétől jól felépített lokalizáció” – magyarázza Király Krisztián.
Az ügyvezetőszerint, ha egy cég olcsó, elhanyagolható értékű tömegcikket árul, a vásárlók talán elnézik a hibás szövegeket. Azonban egy bizonyos értékhatár felett, illetve jogi vagy egészségügyi következményekkel járó értékesítésnél a hibás fordítás nem játék, és nem lehet opció az ellenőrizetlenség.
A kobold kárpit esete
A lokalizációs hibák egyik legnagyobb veszélye, hogy a magyar cég számára láthatatlanok maradnak, az anyanyelvi célközönség viszont azonnal kiszúrja őket. A Hunnect fordításstratégiai szakértője a tipikus hibák közé sorolta a konzisztencia, a stílus és a gördülékenység, valamint a szakzsargon hiányát.
„A mesterséges intelligencia képes arra, hogy ugyanazt a szót vagy kifejezést ugyanazon a szövegen belül az egyik helyen így, a másik helyen pedig teljesen máshogy fordítsa le. Különösen a B2C (közvetlen fogyasztói) szektorban, ahol a cél a vásárló megszólítása és meggyőzése, az AI nyers szövegei messze elmaradnak az elvárttól. Az AI önállóan nem képes pontosan kezelni a speciális szakmai kifejezéseket, így a szakzsargon fordítása gyakran hemzseg a pontatlanságoktól” – részletezte.
„Említhetném azt az olasz lakberendezési céget, amelynek magyarított weboldalán a „gobelin” kárpitok helyett következetesen „kobold” szerepelt terméknévként, mert a forrásszöveg egyetlen elütését a gép vakon, kontextus nélkül fordította le. Egy prémium termékeket árusító cég esetében az ilyen igénytelenség azonnal lerombolja a vevők bizalmát.”
Sokszor előfordul, hogy bizonyos menüpontok vagy szövegrészek egyszerűen az eredeti nyelven maradnak a lefordított oldalon.
„Az AI nem »gondol« a funkcionális konverziókra – például arra, hogy az idegen nyelvű oldalon a pénznemeket is át kellene váltani (így például az angol nyelvű felületen is forintban jelennek meg az összegek a külföldi felhasználóknak).”
A szakértő kiemelte ugyanakkor, hogy az „AI-károsult” cégeknek sem kell kétségbeesniük, hiszen a projektek utólag is megmenthetők és professzionálissá tehetők. Tóthné Szili Beatrix szerint a megoldás kulcsa a differenciált, hibrid stratégia.
„Nem kell két végletben gondolkodni, tehát hogy vagy mindent méregdrága humán fordítással, vagy mindent kontrollálatlanul géppel fordítunk. Egy projekten belül is kiválóan lehet differenciálni a tartalom típusa és a célpiac fontossága szerint. Például a kiemelt osztrák piac marketing- és jogi szövegeit érdemes teljes körű humán fordítással és lektorálással készíteni, míg a kevésbé kritikus tartalmakhoz vagy a másodlagos piacokhoz elegendő lehet a gépi fordítás, utószerkesztéssel kombinálva.”
Kitűnni a tömegből a hibátlan minőséggel
A Hunnect ügyvezetőjeegy egyszerű „pro tippet” is megosztott az exportra készülő cégvezetőkkel: „Mielőtt kiszerveznek egy komplex lokalizációs feladatot, tegyenek fel egyetlen kérdést a szolgáltatójuknak: Hogyan biztosítjátok a minőséget, és mi történik, ha mégis hiba marad a szövegben?”
Az erre adott válaszokból, a minőségbiztosítási folyamatok meglétéből vagy hiányából azonnal látszik, hogy megbízható partnerrel állnak-e szemben, és ezzel óriási üzleti kockázatoktól kímélhetik meg magukat.
A kutatások szerint az AI és a humán szakértelem kombinációja bizonyítottan gyorsabb munkatempót tesz lehetővé a hagyományos munkafolyamatokhoz képest úgy, hogy közben a prémium minőség sem csorbul. A mai rendkívül éles nemzetközi piaci versenyben, ahol az internetet elárasztják a silány, ellenőrizetlenül generált gépi szövegek, a hibátlan, kulturálisan pontos és hiteles nyelvi megjelenés valódi versenyelőnyt és kitörési lehetőséget jelent a külföldre törekvő vállalkozások számára.
Forrás: Hunnect / sajtóközlemény
