A mesterséges intelligencia (AI) képességeinek új generációja felgyorsítja a kiberkockázatok megjelenését a pénzügyi szolgáltatási szektorban, jelentősen lerövidítve a sérülékenységek azonosítása és azok kihasználása közötti időt. A Deloitte új elemzése rámutat arra, hogy ez a változás tovább növelheti a működési rezilienciával kapcsolatos kihívásokat az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) pénzügyi intézmények számára, és még sürgetőbbé teszi a gyors, fegyelmezett kiberbiztonsági végrehajtást – hívja fel a figyelmet Deloitte közleményében.
Úgy fogalmaznak, a feltörekvő AI-képességek – többek között az Anthropic által bemutatott Claude Mythos modellhez és a Project Glasswing kezdeményezéshez kapcsolódó fejlesztések – arra utalnak, hogy jelentősen felgyorsulhat a kiberbiztonsági sérülékenységek azonosítása és kihasználása. Bár ezen képességek gyakorlati hatásai még további validációt igényelnek, az irány egyértelmű:
az AI várhatóan tovább rövidíti a sérülékenységek felfedezése, nyilvánosságra hozatala és kihasználása közötti időablakot.
Korábban a kifinomult kibertámadások elsősorban jól finanszírozott állami szereplők vagy magasan szervezett bűnözői csoportok eszközei voltak. Az AI-modellek fejlődésével azonban a fejlett támadási képességek egyre kevésbé függenek a speciális szakértelemtől, és egyre inkább az adatokhoz, a számítási kapacitásokhoz, valamint ezen technológiák nagyléptékű alkalmazásának képességéhez kötődnek.
Az EMEA-régió pénzügyi szolgáltatói különösen kitettek lehetnek a kockázatoknak az összetett technológiai környezet, a jelentős harmadikfél-függőségek, az összekapcsolt infrastruktúrák, a magas rendelkezésre állási elvárások és a fokozódó szabályozói felügyelet miatt.
A kihívás nem az, hogy az AI teljesen új sérülékenységeket hoz létre, hanem az, hogy a meglévő gyengeségek azonosítása és kihasználása gyorsabbá válhat, mint ahogy a szervezetek képesek azokat megszüntetni.
„A kérdés ma már nem az, hogy léteznek-e sérülékenységek, hanem az, hogy a szervezetek milyen gyorsan képesek azonosítani, priorizálni és kezelni azokat, mielőtt a támadók lépnek” – mondta Szöllősi Zoltán a Deloitte kiberbiztonsági tanácsadási csapatának közép-európai Partnere. „A pénzügyi intézményeknek ezt legalább annyira működési reziliencia kérdésként kell kezelniük, mint kiberbiztonsági problémaként. Az alapelvek nem változtak, de késlekedésre nincs idő.”
Az EMEA-régió folyamatosan fejlődő szabályozói környezete is ebbe az irányba mutat. A működési reziliencia, a harmadik fél kockázatkezelése és az ICT-governance egyre nagyobb jelentőséget kap egy olyan környezetben, ahol a kiberkockázatok akár gépi sebességgel materializálódhatnak.
A kibervédelem alkalmazkodása az AI korszakában
Bár a fenyegetési környezet gyorsan változik, a kiberbiztonság alapvető prioritásai továbbra is változatlanok. A gyors javítások (patching), az erős identitás- és hozzáféréskezelés, a hálózati szegmentáció, a folyamatos monitorozás és a hatékony incidenskezelés továbbra is a kiberreziliencia alapkövei.
Ami valóban változik, az az automatizáció – beleértve a megfelelően szabályozott, AI-támogatott automatizációt – növekvő jelentősége a sérülékenységkezelésben és a kiberbiztonsági működésben.
A pénzügyi szolgáltatóknak egyre inkább el kell mozdulniuk az időszakos és reaktív sérülékenységkezeléstől a folyamatos azonosítást, priorizálást és javítást támogató, AI-alapú képességekre épülő működési modell felé. Ehhez olyan, fenyegetésalapú és üzleti kontextust figyelembe vevő prioritási megközelítésre van szükség, amely nem kizárólag az elméleti súlyossági mutatókra, hanem az üzleti hatásra, a kihasználhatóságra és a működési hatásokra összpontosít.
„A mesterséges intelligencia jelentősen erősítheti a kibervédelmi képességeket, különösen a sérülékenységek felderítése és a javítások priorizálása területén” – tette hozzá Tóth László a Deloitte kiberbiztonsági tanácsadási csapatának közép-európai Partnere. „Ugyanakkor a szervezeteknek erős irányítási keretrendszerre, emberi felügyeletre és egyértelmű működési kontrollokra van szükségük ahhoz, hogy az automatizáció valóban növelje a rezilienciát, és ne hozzon létre újabb kockázatokat.”
A jelentés rámutat arra is, hogy a megfelelő governance nélküli automatizáció új működési és kiberbiztonsági kockázatokat eredményezhet, például tömeges konfigurációs hibákat vagy ellenőrizetlen változtatásokat komplex környezetekben.
Ezért az emberi felügyelet, a validációs folyamatok és az erős irányítás továbbra is kulcsfontosságú marad az AI-alapú kiberbiztonsági képességek bővítése során.
Gyakorlati prioritások pénzügyi intézmények számára
Rövid távon a jelentés célzott sérülékenységkezelési programokat javasol, amelyek az életciklusuk végére ért rendszerekre, az internet felől elérhető eszközökre, a kritikus üzleti szolgáltatásokra és a kiemelt értékű adatokat kezelő környezetekre összpontosítanak. A szervezeteknek érdemes felülvizsgálniuk a javítási folyamatok átfutási idejét, és azonosítaniuk azokat a működési szűk keresztmetszeteket, amelyek lassítják a döntéshozatalt és a sérülékenységek kezelését.
Középtávon a vállalatoknak érdemes folyamatos, intelligenciaalapú sérülékenységkezelési képességeket kialakítaniuk, automatizációval és AI-támogatott elemzéssel támogatva. Az igazgatóságoknak és felsővezetőknek pedig az AI-alapú kiberkockázatot elsősorban működési reziliencia kérdéseként kell kezelniük, nem pusztán technológiai biztonsági témaként.
Hosszabb távon a helyzet akár kedvezőbbé is válhat a pénzügyi intézmények számára, amennyiben ezt az időszakot a kiberbiztonsági működés modernizálására és a sérülékenységek kezelésének felgyorsítására használják fel, még mielőtt a fejlett, AI-alapú támadási technikák széles körben elérhetővé válnának.
A teljes jelentés, Machine-Speed Cyber Risk: What EMEA Financial Services Leaders Need to Know innen tölthető le: Gyorsuló kiberkockázatok a pénzügyi szektorban | Deloitte Magyarország
Forrás: Deloitte Magyarország / sajtóközlemény
