Az Európai Bizottság olyan új végrehajtási rendelet-tervezeten dolgozik, amely egyszerre nyit utat a mesterséges intelligencia alapú húsellenőrzésnek, és könnyítéseket ad a kis kapacitású, vidéki vágóhidaknak. A cél, hogy a hatósági ellenőrzés modernizálása mellett a fogyasztóvédelem és az élelmiszerbiztonság is erősödjön – tájékoztatott közleményében a Nemzeti Agrárkamara (NAK).
Rugalmasabb húsellenőrzés, nagyobb mozgástér a kis vágóhidaknak
A készülő uniós szabályozás két pillérre épül: egyrészt formalizálná a mesterséges intelligencia (AI) használatát az ante- és post mortem vizsgálatok támogatására, másrészt rugalmasabbá tenné a vágás utáni ellenőrzések időkeretét a kis kapacitású üzemekben. A jogalkotó ezzel reagál azokra a tagállami problémákra, ahol nehezen biztosítható a folyamatos hatósági állatorvosi jelenlét a vágások során.
A tervezet értelmében az agrár- és élelmiszeriparban már ma is megjelenő, kameraképeket elemző, AI-alapú rendszerek hivatalosan is bevonhatók lennének a vágás előtti és utáni hatósági vizsgálatok támogatásába. Ezek a megoldások élő állatokat és hasított testeket elemeznek, és segítenek a rendellenességek gyorsabb, objektívebb kiszűrésében.
„Az Európai Unió most először mondja ki egyértelműen, hogy a mesterséges intelligencia eszköztára a húsellenőrzésben is helyet kaphat – természetesen szigorú garanciák mellett” – emelte ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője a kamara tájékoztatása szerint.
Szigorú feltételek az AI bevezetésére
Az AI-alapú rendszerek nem léphetnek be felügyelet nélkül a vágóhidakra: az üzemeltetőknek mind a technológia megbízhatóságát, mind a hatóságokkal való együttműködést igazolniuk kell.
Az új szabályozás több kötelező feltételt rögzít:
- Hatósági jóváhagyás: a technológiát nemzeti hatósági eljárásban kell validálni, és csak jóváhagyás után alkalmazható.
- Kötelező adatmegosztás: a rendszerek által gyűjtött adatokat és elemzéseket hiánytalanul a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
- Nemzetközi transzparencia: ha egy tagállam jóváhagy egy digitális rendszert, erről az Európai Bizottságot és minden más tagállamot értesíteni kell.
A kamara szerint ez a megközelítés egyszerre támogatja az innovációt és védi a fogyasztókat. „Nem az a kérdés, lesz-e AI a vágóhidakon, hanem az, hogy milyen kontroll mellett. Az új rendelet erre ad választ” – fogalmazott a NAK szakmai anyaga.
Hirdetés
Időnyújtás a post mortem vizsgálatoknál
A tervezet másik hangsúlyos eleme a vágás utáni vizsgálatok rugalmasabb időkerete a kisebb kapacitású üzemekben, különösen ott, ahol a hatósági állatorvos folyamatos jelenléte nehezen megszervezhető. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményére támaszkodva az EU a hűtve tárolt hús esetében érdemi halasztási lehetőséget adna.
Patás állatoknál a vágást követő post mortem vizsgálat a jelenlegi 24 óra helyett akár 72 órán belül is elvégezhető lenne, ha a hűtési körülmények megfelelnek az előírásoknak. Baromfi és nyúlfélék esetében ugyanakkor maradna a legfeljebb 24 órás határidő, tekintettel a rövid fogyaszthatósági időre és a gyors piacra kerülésre.
A jogalkotó ugyanakkor egyértelművé teszi: a szalmonella- és gyógyszermaradvány-vizsgálatokhoz szükséges mintavételt továbbra is legkésőbb a vágást követő 24 órán belül kell elvégezni, különben a laboratóriumi vizsgálatok pontossága sérülhet. Ez a kitétel a húsvizsgálat rugalmasabbá tétele mellett is a közegészségügyi biztonság elsődlegességét rögzíti.
Könnyítés a kis vágóhidaknak, bővülő mozgástér a tagállamoknak
A könnyítések elsősorban azokra a kis kapacitású létesítményekre vonatkoznának, amelyek meghatározott éves volumenhatárok alatt termelnek. A tervezet szerint:
- az a vágóhíd minősül kis kapacitásúnak, amely évente kevesebb mint ezer állategységet dolgoz fel, vagy
- évente 150 ezer darabnál kevesebb baromfit, nyúlfélét vagy apróvadat vág.
A tagállamok ugyanakkor bizonyos feltételekkel meg is emelhetik ezeket a küszöböket, hogy több kisüzem részesülhessen a könnyítésekből. Ennek feltétele, hogy az érintett létesítmények összesített éves kibocsátása ne haladja meg az adott tagállam összes frisshús-termelésének 10 százalékát. Ez lazítás a korábbi szabályhoz képest, ahol még 5 százalékos plafon volt érvényben.
A NAK értékelése szerint ez különösen a vidéki, családi hátterű vágóhidak számára jelenthet érdemi adminisztratív tehercsökkentést, miközben a közegészségügyi garanciák fennmaradnak. A kamara közlése szerint a rugalmasság növelése hozzájárulhat a vidéki élelmiszer-feldolgozás életképességének megőrzéséhez is.
Nem halasztható, azonnali vizsgálatok
A tervezet világosan rögzíti azokat a magas kockázatú eseteket, amikor továbbra sincs mód késlekedésre, és a vizsgálatot haladéktalanul el kell végezni. Ilyen szituációnak számít többek között:
- ha felmerül a gyanú, hogy az állat közegészségügyi kockázatot jelentő betegségben szenved,
- ha olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskeállományból származik, amely nem rendelkezik igazolt mentességgel gümőkór (tbc) vagy brucellózis ellen,
- ha az állatok állatjárvány miatt korlátozás vagy zárlat alatt álló övezetből érkeztek,
- ha a vágásra állatjóléti vagy állategészségügyi krízis miatt, kényszervágás keretében kerül sor.
Ezekben az esetekben az uniós jogalkotó szerint a fogyasztók egészsége, illetve az állatállomány védelme elsőbbséget élvez bármilyen adminisztratív könnyítéssel szemben.
Mikor léphet hatályba az új szabályozás?
Mivel végrehajtási rendeletről van szó, a jogszabály az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép majd hatályba, és közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. Nem lesz szükség külön hazai jogszabályra, a nemzeti hatóságoknak ugyanakkor fel kell készülniük az új ellenőrzési rend gyakorlati alkalmazására.
A jogszabály-tervezetet egyébként június 25-ig lehetett véleményezni, Magyarországról nem érkezett javaslat, a többit itt lehet elolvasni.
Forrás: Nemzeti Agrárkamara / sajtóközelmény
