Az mesterséges intelligenciát (AI) fejlesztő vezető vállalatok folyamatosan új funkciókkal bővítik szolgáltatásaikat, amelyek ösztönzik a felhasználókat a személyes adatok és bizalmas információk megosztására. A mesterséges intelligencia modellek működési és adatkezelési gyakorlatát elemző felmérések szerint az OpenAI, a Google, a Meta és az Anthropic eltérő, de egyaránt kiterjedt módszereket alkalmaznak a felhasználók által bevitt adatok feldolgozására és hasznosítására – írja elemző cikkében az Axios.
Képzeljünk el egy chatbotot, amivel beszélgetünk. Persze néha tükrözi az érzelmeinket, egyetért, sőt, együttérez velünk. A „társalgás” közben azonban folyamatosan profiloz. Szakértők szerint még a szakmai, vagy munkajellegű kérdéseink során is képes olyan összefüggéseket és személyes tulajdonságokat „levenni” rólunk, amelyekből aztán érzékeny információhalmazokat készít, és ez alapján próbál befolyásolni. És ma már nem csak elképzelni kell ezt a helyzetet.
Eltérő adatkezelési stratégiák a piacvezetőknél
Az OpenAI a legújabb funkciófejlesztései során olyan számítógépes előzménykövető megoldást vezetett be a ChatGPT rendszerében, amely képes rögzíteni és nyilvántartani a felhasználó által használt alkalmazásokat és meglátogatott weboldalakat. A cég emellett a munkahelyi és személyes munkafolyamatok integrációját szorgalmazza, ami növeli a felületen áramló érzékeny adatok mennyiségét.
A Google ezzel párhuzamosan a keresési és képfeldolgozási szolgáltatásaiba épített átalakításokat. A rendszerükbe feltöltött fényképeket alapértelmezett beállításként használják fel a mesterséges intelligencia modellek tanításához és fejlesztéséhez.
A Meta adatvédelmi irányelvei lehetővé teszik, hogy
a Meta AI felületén lefolytatott interakciókat a tartalom- és hirdetésszemélyre szabáshoz használják fel a teljes szolgáltatási ökoszisztémában. Ez a gyakorlat kiterjed az okosszemüvegeken keresztül gyűjtött vizuális és hangalapú adatokra is.
Hirdetés
A szakértők szerint hiányoznak a korlátok
A Center for Democracy and Technology képviseletében Miranda Bogen rámutatott, hogy minél személyesebb és összetettebb feladatokat bíznak a felhasználók ezekre a rendszerekre, annál nagyobb mennyiségű érzékeny információ halmozódik fel a fejlesztők adatbázisaiban. A szakértői figyelmeztetések szerint jelenleg hiányoznak az hatékony garanciák arra vonatkozóan, hogy a vállalatok miként korlátozzák ezeknek a bizalmas adatoknak a másodlagos felhasználását.
Átláthatatlan adatgyűjtési verseny a háttérben
A technológiai vállalatok adatéhsége és a felhasználói magánszféra közötti feszültség nem új keletű jelenség, amit az Axios 2024-es kutatása is részletesen feltárt. Az elemzés rámutatott arra a nagyszabású „adatfelhalmozási lázra”, amelynek során a vezető tech-óriások a nagy nyelvi modellek és képgenerálók tanításához hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek be, gyakran a felhasználók kifejezett hozzájárulása vagy átlátható tájékoztatása nélkül.
Míg a jogszabályok előírják a vállalatok számára az ügyféladatok felhasználási módjának közzétételét, a mesterséges intelligencia modellek tanításához használt adathalmazok pontos eredete és összetétele nagyrészt rejtve marad a nyilvánosság előtt.
A fejlesztők az élesedő piaci versenyben és a szigorodó szabályozási törekvések árnyékában igyekeznek minél több adatot lehalászni, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a felhasználók adatszuverenitását és a rendszer átláthatóságát.
Csak a példa kedvéért
Az Axios 2024-es cikke szerint Apple már akkor széles körűen támaszkodott a személyes adatok felhasználására az Apple Intelligence rendszerének működtetéséhez. A vállalat aztán egy teljesen új architektúra mellett kötelezte el magát, amely állításuk szerint garantálja az adatok teljes körű magánszférájának megőrzését. Ennek értelmében a személyes információk feldolgozása közvetlenül a felhasználó saját eszközén történik, vagy amennyiben a feladat elvégzéséhez elengedhetetlen az adatok felhőalapú adatközpontba küldése, az Apple biztosítja, hogy a felhasználón kívül senki más — még maga a vállalat sem — férhessen hozzá ezekhez a bizalmas tartalomhoz.
A Microsoft ezzel párhuzamosan a Copilot+PC számítógépeibe szánt Recall funkció bevezetését már több alkalommal is elhalasztotta a felmerült adatvédelmi aggályok és kérdések miatt. Bár a feldolgozási folyamatok ebben az esetben is a felhasználó eszközén mennek végbe, a gyűjtött adatokat kezdetben olyan formában tárolták, amelyhez más szoftverek is könnyen hozzáférhettek.
A Microsoft megoldása emellett óriási mennyiségű képernyőképet őriz meg a felhasználó tevékenységéről, amelyek számos érzékeny információt tartalmazhatnak,
igaz, a vállalat biztosít beállítási lehetőségeket a funkció kikapcsolására az egyes alkalmazások és weboldalak esetében.
Forrás: Axios
