A mesterséges intelligenciával készült képek terjedése a művészek megélhetését és a vásárlók döntéseit is új kérdések elé állítja. Az ArtBridge friss magyar felmérésében a válaszadók 86,1 százaléka többet fizetne az ember által készített alkotásért, ha két kép egyformán tetszik neki. A kutatásból az is kiderült, hogy az AI-képekre nyitott vásárlók számára is fontos lehet az alkotó személye.
A közösségi oldalakon közzétett képek ma már a mesterséges intelligencia fejlesztésében is szerepet kaphatnak. A Facebookot és az Instagramot működtető Meta 2025 áprilisában jelentette be, hogy az európai felnőtt felhasználók nyilvános bejegyzéseit, fotóit és hozzászólásait is felhasználja AI-modelljeinek tanításához. Az érintettek tiltakozhatnak az ilyen adatkezelés ellen, a művészekben mégis felmerül a kérdés, hogyan őrizhetik meg az ellenőrzést az interneten megosztott munkáik felett.
Az SVT beszámolója szerint a svéd Gallerix poszterkereskedő 2026 áprilisában 50 képet távolított el kínálatából, miután Hanna Kastl-Lungberg illusztrátor és a dán Peléton művészeti platform feltűnő hasonlóságokat kifogásolt. Az illusztrátor AI-jal készített utánzatokra gyanakodott, a vállalat viszont közölte, hogy a kifogásolt képeket külső alkotótól vásárolta, és vitatta a közvetlen másolás vádját.
Az ArtBridge 187 önkéntes online kitöltővel mérte fel, milyen szerepet játszik a kép eredete a vásárlói döntésekben. A kutatás nem reprezentatív, ugyanakkor kiderült: a válaszadók 52,4 százaléka korábban már ismerte a galériát, 73,3 százalékuk diplomás, 70,6 százalékuk nő. Az eredmények ezért a kérdőívet kitöltők véleményét tükrözik, és nem általánosíthatók a magyar lakosság egészére.
Az eredmény azért különösen érdekes, mert az AI-generált képek elfogadottsága ennél árnyaltabb képet mutat. A megkérdezettek 66,3 százaléka kizárólag ember által készített alkotást választana az otthonába, 18,7 százalékuk bizonyos feltételekkel AI-képet is elfogadna, míg 14,4 százalékuk elsősorban a látvány alapján döntene. Vagyis
közel minden harmadik kitöltő nyitott az AI-képekre, miközben a többség magasabb értéket tulajdonít az emberi munkának.
Hirdetés
Van, aki félti a munkáját, mások már használják az AI-t
„A velünk dolgozó művészek között vannak, akik kifejezetten félnek a mesterséges intelligenciától. Attól tartanak, hogy lemásolják a munkáikat, vagy idővel feleslegessé válik az alkotói tudásuk. Mások viszont már használják ezeket az eszközöket, bár a tapasztalataink szerint ők egyelőre kisebbségben vannak” – mondta Zborai Eszter, az ArtBridge alapítója és galériavezetője.
A helyzet jogilag is összetett. Egy művész jellegzetes stílusának utánzása önmagában általában nem minősül szerzői jogsértésnek, egy konkrét alkotás védett elemeinek jogosulatlan átvétele azonban már az lehet. (Az AI Magazin rövidesen indít egy cikksorozatot a szerzői jogi kérdések témájában, jogi szakértő tollából – A Szerk.)
A kép mögött álló ember is értéket jelent
A felmérésben az alkotó személyéhez és munkájához kapcsolódó szempontok különösen magas értékelést kaptak.
A művész kreativitásának és befektetett munkájának elismerése átlagosan 4,62 pontot ért el az ötfokú skálán, míg az alkotó anyagi támogatásának fontossága 4,53 pontot kapott.
A válaszok arra utalnak, hogy sokak számára egy kép értékéhez hozzátartozik az alkotó személye, munkája és az a tudat is, hogy a vásárlással hozzájárulhatnak a megélhetéséhez.
Az engedély nélküli stílusmásolás megítéléséről is kérdezték a résztvevőket. Az erre a kérdésre válaszoló 61 ember 93,4 százaléka elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy művész felismerhető stílusát AI-jal utánozzák, majd a képeket az engedélye nélkül értékesítsék.
„A művészek érdekeit szeretnénk képviselni ebben a kérdésben, mert fontos, hogy az ő hangjuk is hallatszódjon. Szeretnénk megmutatni, milyen változások zajlanak most a művészeti világban, és ezek milyen hatással vannak az alkotókra. A felmérés számunkra azért is fontos, mert megmutatja, hogyan gondolkodik minderről a közönségünk” – fogalmazott Zborai Eszter.
A mesterséges intelligencia terjedése a galériák szerepét is új megvilágításba helyezheti. A képeket kínáló webáruházak között ugyanis jelentős különbség lehet abban, hogy mennyire ellenőrizhető az alkotások eredete, az értékesítés jogszerűsége és az alkotók díjazása. Az ArtBridge például független művészek munkáiból válogat, és az értékesített nyomatok után részesedést fizet az alkotóknak. A kurátori válogatás és az alkotókkal fenntartott közvetlen kapcsolat olyan szempont lehet, amely megkülönbözteti az ilyen galériákat a névtelen képeket árusító online felületektől.
A karácsonyi ajándékvásárlási szezon közeledtével mindez a vásárlók számára is gyakorlati kérdéssé válik. Egy falra szánt kép kiválasztásakor ugyanis a fotó és az ár alapján sokszor nehéz megállapítani, ki készítette az alkotást, és rendelkezik-e az eladó a szükséges felhasználási jogokkal.
„Szerintem különösen az ünnepek előtt érdemes odafigyelni arra, honnan vásárolunk képet. Fontos, hogy ellenőrizhető legyen az alkotó személye, és lehetőség szerint valódi, független művészektől vásároljunk. Ezzel a döntésünkkel az ő munkájukat és megélhetésüket is támogathatjuk” – hangsúlyozta Zborai Eszter.
Zborai Eszter a művészek jövőjét illetően bizakodó.
„Hiszek abban, hogy az embereket mindig érdekelni fogja, ki áll egy műalkotás mögött. Egy képben a látvány mellett az alkotó gondolatai, érzései és személyes története is értéket képviselnek. A technológia rengeteget változhat, de az emberi kapcsolódás iránti igényünk szerintem megmarad. Ez ad okot a bizakodásra a művészek számára is”
– fogalmazott Eszter.
Forrás: ArtBridge / sajtóközlemény
