Amikor számítógépet kezdtünk használni, a kérdés csak az volt, mire képes. Amire képes volt, arra be is vetettük, és minden új funkcióval nőtt a haszna. Az AI-ra ez a logika nem érvényes. Képes önállóan rangsorolni álláspályázókat, ellenőrzés nélkül szakmai tanácsot adni egy ügyfélnek, vagy egy munkatárs nevében leveleket írni. Attól, hogy képes rá, még nem biztos, hogy rá szabad bízni. Arról, hogy mire használjuk és mire nem, etikai és felelősségi alapon kell dönteni. Ez minőségi változás: az AI használatának határait nem a technológia jelöli ki, hanem a cég, amelyik használja.
Cseresnyés Dóra, AI governance szakértő írása az AI Magazinnak.
Három fogalom, egy közös cél
Az etikus, a felelős és a megbízható AI kifejezéseket sokszor szinonimaként használjuk, de jó, ha tudjuk, egymásra épülő szinteket jelölnek: az értékeket, a gyakorlatot és az eredményt. Az etika azt mondja meg, mit tartunk helyesnek, a felelősség azt, ki és hogyan használja, a megbízhatóság pedig azt, mit tapasztal ebből az ügyfél.
Az etikus AI az értékekről szól. Az Európai Bizottság szakértői csoportja 2019-ben kiadott iránymutatásában emberközpontú megközelítést fogalmazott meg. Eszerint az AI-rendszereknek nem helyettesíteniük, hanem bővíteniük és erősíteniük kell az emberek szellemi, társas és kulturális képességeit. Az AI tehát akkor etikus, ha az ember javát szolgálja: segít jobban dolgozni, és nem veszi el a döntést onnan, ahol emberi ítélőképességre van szükség. Az iránymutatás ehhez a méltányosságot, a károkozás megelőzését és a megmagyarázhatóságot sorolja még alapelvként.
Ezek az elvek nem csak uniós szinten jelentek meg. Az OECD 2019-ben fogadta el AI-alapelveit, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Az öt alapelv közül az első éppen az, hogy az AI az emberek és a bolygó javát szolgálja. A többi az emberi jogok és a méltányosság tiszteletéről, az átláthatóságról, a biztonságos működésről és az elszámoltathatóságról szól. Ma szinte minden etikus és felelős AI-keretrendszer, az uniós AI-rendeletet is beleértve, ezekre az elvekre épül.
A felelős AI maga a gyakorlat, vagyis az, hogy ezek az elvek a napi működésben is megjelennek. Az etikai elv kimondja, hogy az AI-nak az embert kell szolgálnia. A felelős működés arra ad választ, hogyan biztosítja ezt a cég egy átlagos munkanapon.
Ki ellenőrzi az AI által készített szöveget, mielőtt az ügyfélhez kerül? Ki dönt, ha az AI javaslata és a munkatárs véleménye eltér? Kinek kell szólni, ha kiderül, hogy az AI hibázott, és mi történik ezután?
A megbízható AI pedig az eredmény: az, amit az ügyfél, a partner és a munkatárs kívülről tapasztal. Az ügyfél nem látja a cég belső szabályait, csak azt, hogy a kapott válasz pontos-e, és őszintén tájékoztatják-e. A megbízhatóság tehát nem egy szoftver tulajdonsága, hanem annak a következménye, hogy a cég etikusan gondolkodik és felelősen működik.
Hirdetés
A helyes AI-használat a bizalomépítés új eszköze
Az AI hibájáért mindig a cég felel, nem az eszköz. Az ügyfél nem azt fogja mondani, hogy egy szoftver tévedett, hanem azt, hogy a cég adott rossz tájékoztatást. Ez elsőre tehernek tűnik, de egyben lehetőség is: amiért a cég felel, az bizalmat építhet.
Az ügyfél nem látja, hogyan dolgozik az AI, és nem is tudja ellenőrizni. Abban tud megbízni, hogy a cég kézben tartja. Egy könyvelőiroda például elmondhatja ügyfeleinek: az első vázlatot AI készíti, ezért gyorsabban válaszolnak, de minden adózási tanácsot szakember ellenőriz, mielőtt kimegy. Az ügyfél ebből két dolgot ért meg: gyorsabb szolgáltatást kap, és a felelősség továbbra is az emberé. Az AI-használat így nem titkolni való kockázat lesz, hanem a szolgáltatás minőségének része.
Egy kkv ügyfélkapcsolatai többnyire személyesek és hosszú távúak, ezért ez a fajta nyíltság különösen sokat ér. Az a cég, amelyik el tudja mondani, mire használ AI-t, ki ellenőrzi az eredményt, és mit nem bíz soha gépre, kiszámíthatóbb partner azoknál, amelyek kitérnek a kérdés elől, vagy maguk sem tudják a választ.
A szabályozás is ezt az irányt erősíti. Az uniós AI-rendelet átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók: az ügyfélnek tudnia kell, ha géppel kommunikál. 2025 februárja óta érvényes az AI-jártasságra vonatkozó előírás is, amely szerint a cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy munkatársaik értsék a használt eszközök működését és kockázatait. A magas kockázatú területekre vonatkozó szabályokat a nyáron elfogadott módosítás 2027 decemberére halasztotta. Az átlátható AI-használat tehát egyszerre jogi elvárás és üzleti előny, és nem a határidő miatt érdemes kialakítani, hanem mert az ügyfelek bizalma már most ezen múlik.
Hogyan lehet ezt megvalósítani egy kkv-ban?
A három fogalom a gyakorlatban három különböző kérdésre ad választ: milyen elvek szerint működünk, hogyan használjuk az AI-t, és milyen eszközre bízzuk a munkát. Egy kis cégnél egyikhez sem kell külön részleg, csak tudatos döntések.
Etikus AI: a meglévő alapelvek kiterjesztése
A legtöbb cégnek az AI előtt is voltak etikai alapelvei, még ha nem is írták le őket. Az ügyfél érdekét tartjuk szem előtt, legjobb tudásunk szerint. Törvényesen és tisztességesen működünk. Az etikus AI-használat első lépése, hogy a cég ezeket a meglévő elveket tudatosan az AI-ra is alkalmazza.
Ebből néhány egyértelmű szabály következik. Aki egy anyagért felel, az soha nem ad ki a kezéből átnézetlen munkát, akkor sem, ha azt AI készítette. Ügyféladat csak oda kerülhet, ahová a cég egyébként is kiadná. Minden külső szolgáltatót, így az AI-eszközök szolgáltatóit is megfelelően átvilágítunk, mint bármely más beszállítót.
A meglévő elvek azonban nem fednek le mindent, mert az AI olyan helyzeteket is teremt, amelyekkel korábban nem kellett számolni. Ezért hozzájönnek az AI-ra vonatkozó alapelvek, amelyeket az uniós iránymutatás és az OECD is megfogalmaz. Az AI az embert szolgálja: a munkatársak képességeit bővíti, nem a döntéseiket veszi át. Méltányosan működik, és nem hátrányosan megkülönböztető. Átlátható: az érintettek tudják, hol és hogyan használjuk, és a döntéseink indokolhatók maradnak. Ezek az elvek a cég meglévő értékeire épülnek, és kiegészítik azokat.
Felelős AI: a használat szabályai
A felelős AI a napi használatra vonatkozik. Azt rögzíti, ki, mire és hogyan használhatja az eszközöket. Első eleme az átnézés: minden AI által készített anyagot ember ellenőriz, mielőtt az ügyfélhez vagy egy döntéshez kerül. A második a jóváhagyás: ahol a döntés embert érint, például munkaerő-felvételnél, fizetési feltételeknél vagy panaszkezelésnél, az AI javasolhat, de egy megnevezett munkatárs dönt és vállalja a felelősséget.
A harmadik elem az átláthatóság. Az ügyfél tudja, ha AI-val kommunikál, vagy ha egy tartalmat AI készített. A negyedik a képzés. Nem egyszeri jelenléti ív, hanem visszatérő, valós esetekre épülő megbeszélgetés arról, mikor kell ellenőrizni az AI munkáját. Az ötödik a hibakezelés: mindenki tudja, kinek kell szólni, ha az AI téved, és a cég a hibákból tanul, nem a bűnöst keresi.
Ezeknek a szabályoknak a kialakítása és működtetése az AI governance feladata. A governance felméri, hol milyen AI-t használ a cég és mekkora kockázattal, jóváhagyja az eszközöket, kijelöli a felelősöket, és rendszeresen ellenőrzi, hogy a szabályok a gyakorlatban is működnek-e. Egy kkv-nál ehhez nem feltétlenül kell külön részleg, de kell egy kijelölt felelős és egy, a cég méretéhez igazított governance keret.
Megbízható AI: amire a munkánkat bízzuk
A megbízható AI elsősorban az AI-termékek fejlesztőinek feladata. Nekik kell olyan eszközt létrehozniuk, amely pontos, biztonságos és kiszámítható. Ugyanilyen fontos, hogy megfelelően tájékoztassák a felhasználókat: mire alkalmas a termék, mire nem, hol tárolja az adatokat, és mik a korlátai.
Egy kkv általában a felhasználó szerepében van, a felelőssége a választásban rejlik. Olyan szolgáltatót érdemes választani, amely ezekre a kérdésekre világos választ ad. Ha egy szolgáltató nem tudja megmondani, felhasználja-e az adatokat a modellje tanításához, vagy milyen hibaaránnyal kell számolni, az önmagában is figyelmeztető jel.
Rajtunk múlik
Az etikus, felelős és megbízható AI nem megvásárolható tulajdonság, hanem döntések sorozata elvi, használati és termékszinten. A lényeg az, mit kezdünk az eszközzel: mire használjuk, mit nem bízunk rá, és hogyan ellenőrizzük. Ha ezeket a döntéseket nem hozzuk meg, vagy nem tesszük láthatóvá, az ügyfél sem látja, hogyan dolgozunk, és a bizalma meginog. Az a KKV viszont, amelyik meghozza és vállalja őket, ügyfél felé forduló feladatokat is nyugodtan az AI-ra bízhat, mert tudja, hol vannak a határok, és ki felel az eredményért.
Etikus, felelős, megbízható: ezek egyikét sem hozza magával az AI. Mi visszük bele.
Cseresnyés Dóra AIGP
Managing Partner, Hybridge Consulting
AI governance szakértő, IVSZ Digitális Vállalkozások Szövetsége
Etikus AI munkacsoport vezető, Egyenlítő Alapítvány
Források
- Ethics guidelines for trustworthy AI | Shaping Europe’s digital future (Európai Bizottság)
- OECD AI Principles | OECD
