Európa saját kezébe venné az AI‑korszak technológiai szuverenitását

Az Európai Bizottság (EB) bemutatta az Európai Technológiai Szuverenitási Csomagot, amely a félvezetőktől a felhőn és a mesterséges intelligencián át az energiaszektor digitalizációjáig erősítené az uniós önállóságot és ellenállóképességet – tájékoztatott az EB.

A Bizottság szerint Európa ma még túlságosan ki van szolgáltatva az unión kívüli beszállítóknak a kulcsfontosságú digitális technológiák terén, miközben az AI rohamos terjedése ugrásszerűen növeli a számítási kapacitás iránti igényt. Az European Technological Sovereignty Package célja, hogy csökkentse ezeket a strukturális függőségeket, és biztosítsa: az EU saját maga képes legyen fejleszteni, üzemeltetni és védeni azokat a technológiákat, amelyekre az európai polgárok és vállalkozások mindennap támaszkodnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk azokért a technológiákért, amelyek működtetik a kórházainkat, stabilan tartják az energiahálózatainkat és biztonságban tartják szolgáltatásainkat.” Hangsúlyozta, hogy Európának megvan a tehetsége, a kutatási kiválósága, az ipari bázisa és az egységes piaca, ezeket pedig technológiai szuverenitássá kell formálni.

A csomag két jogalkotási javaslatot – a Chips Act 2.0‑t és a Cloud and AI Development Actet – valamint egy nyílt forráskód-stratégiát és a digitális és mesterséges intelligencia alapú energiaszektor-fejlesztés stratégiai ütemtervét tartalmazza.

Chips Act 2.0: félvezetők az AI‑gazdaság szolgálatában

A Bizottság emlékeztet: a 2023 óta hatályos európai Chips Act volt az első válasz a globális félvezető-ellátási lánc sebezhetőségeire, ám Európa még mindig nagymértékben függ harmadik országoktól a fejlett gyártásban és chiptervezésben. A prognózisok szerint 2030-ra az AI‑val kapcsolatos komponensek adják majd a félvezetőpiac több mint 70 százalékát, így a mesterséges intelligencia képességei szorosan összefonódnak a chipekhez való hozzáféréssel.

A Chips Act 2.0 ennek kezelésére az európai erősségekre épít – különösen a mainstream chipek területén –, miközben kapacitást épít a mesterséges intelligenciát hajtó, élvonalbeli félvezető-technológiákban. A javaslat felgyorsítaná az engedélyezési eljárásokat, elmélyítené az együttműködést a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, és új kiválósági címkét vezetne be az európai félvezető-régiók számára.

A Bizottság ökoszisztéma‑megközelítést ígér: közelebb hozná egymáshoz az európai chipgyártókat és ügyfeleiket, különös tekintettel az adatközpontokra, felhőszolgáltatókra és a tervezett AI Gigafactory-kra. A csomag támogatná a stratégiai beruházásokat és projekteket, miközben az ellátás biztonságát fenyegető sebezhetőségek kezelésére is eszközöket kínálna.

Cloud and AI Development Act: triplázódó adatközpont-kapacitás

A Cloud and AI Development Act az EU AI Continent Action Plan című programjának központi eleme, célja pedig, hogy az elkövetkező öt–hét évben megháromszorozza Európa adatközpont‑kapacitását. A jogszabálytervezet erősítené az Apply AI stratégiát is, amely az AI gyakorlati bevezetését segíti az európai gazdaságban.

A tervek szerint az új szabályok támogatják a csúcstechnológiás és fenntartható megoldásokra építő K+F‑et, és olyan, nagy léptékű, ugyanakkor energiahatékony adatközpontok elterjedését ösztönzik, amelyek a zöld és a digitális átmenet „kettős iker” céljait egyaránt szolgálják. A Bizottság egy uniós szintű keretrendszert is bevezetne a felhő- és AI‑szuverenitás értékelésére, miközben a piacot továbbra is nyitva hagyná a „like‑minded” partnerek előtt.

Az intézkedéscsomag kiemelt célja a kritikus alkalmazások és az érzékeny adatok védelme, valamint a fejlett felhő- és AI‑technológiák kifejlesztésének és bevezetésének támogatása. Ez egyúttal a mesterséges intelligencia tagállami szintű alkalmazását is jobban összehangolná, például az olyan helyi AI‑innovációs központok révén, mint az Experience and Acceleration Centres for AI hálózata.

Nyílt forráskód: európai válasz a digitális autonómiára

Európában több mint hárommillió nyílt forráskódú közreműködő dolgozik, akik európai elvek és értékek mentén, Európában Európának készítenek digitális megoldásokat. Erre épít a Bizottság új Open Source Strategy stratégiája, amely a felhő, az AI, az internettechnológiák, a kiberbiztonság és a félvezetők területén kíván nyílt forráskódú alternatívákat felskálázni.

A stratégia célja egy erősebb európai nyílt forráskódú ökoszisztéma felépítése a készségekbe történő beruházással, a nyílt forráskódú startupok támogatásával és az európai digitális infrastruktúra hosszú távú karbantartásának, biztonságának erősítésével. A Bizottság ösztönözné a nyílt forráskód szélesebb körű alkalmazását a közszférában, többek között közbeszerzési iránymutatásokkal és gyakorlati útmutatókkal, és olyan kezdeményezéseket emel ki, mint az Open Internet Stack.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök szerint a geopolitika és a technológia ma már elválaszthatatlan egymástól: „Akik élen járnak a technológiai innovációban, azok formálják a jövőt – és biztosítanunk kell, hogy Európa vezető szereplő legyen ebben.” Mint fogalmazott, Európának saját adatain, ellátási láncain és jövőjén kell úrrá lennie, miközben digitális autonómiáját és rezilienciáját erősíti, de nyitott marad a globális partnerek felé.

AI az energiaszektorban: digitális ugrás, zöld pályán

A Bizottság szerint az energiaszektor digitalizációja sürgető feladat, mivel a magas energiaárak az ipari versenyképességet és a háztartások költségvetését egyaránt terhelik, miközben a digitális infrastruktúra – például az adatközpontok – terjedése önmagában is növeli az áramigényt. A Strategic Roadmap for Digitalisation and AI in the Energy Sector mindkét kihívásra választ kíván adni, és azt vázolja fel, miként lehet az AI‑t és más digitális megoldásokat úgy integrálni az energiarendszerbe, hogy az egyszerre legyen fenntartható és hatékony.

A tervek között szerepel, hogy az adatközpontok átláthatóan és fenntartható módon illeszkedjenek az energiahálózatba, a Bizottság pedig elősegíti az energia- és digitálszektor együttműködését a hálózati integráció, a tiszta energiaellátás, valamint a víz‑ és energiaerőforrások védelme érdekében. A roadmap gyorsítani kívánja a digitális és AI‑megoldások elterjedését az európai villamosenergia-infrastruktúrában, és felgyorsítaná az okosmérők kiépítését, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fogyasztók nagyobb kontrollt szerezzenek energiafelhasználásuk felett.

Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos úgy fogalmazott: „Digitális forradalom zajlik, és világméretű verseny arról, ki formálja a mesterséges intelligencia jövőjét. Európának nemcsak résztvevőnek, hanem vezetőnek kell lennie ebben – mégpedig felelősen, fenntarthatóan és minden fogyasztó javára.” A roadmap célja emellett, hogy szuverén és biztonságos AI‑modellek épüljenek az energiaszektor számára, európai adatokon, európai vállalkozások közreműködésével, és az országhatárokon átnyúló adatcsere egyszerűsítésével utat nyisson az okos energiaszolgáltatások és a rugalmassági megoldások előtt.

A jogalkotási javaslatokról az Európai Parlament és a Tanács fog tárgyalni, mielőtt azok elfogadásra kerülnek és hatályba lépnek. A Bizottság júliusra AI Gigafactory-kra vonatkozó pályázati felhívást is kilátásba helyezett, miután az európai nagy teljesítményű számítástechnikai közös vállalkozás irányító testülete június 1-jén elvi megállapodásra jutott erről.

A testület emellett konzultációt indít a tagállamokkal, az Európai Beruházási Bankcsoporttal és más kulcsszereplőkkel egy olyan európai tőkeeszköz létrehozásáról, amely méretében is képes finanszírozni az EU technológiai szuverenitási ambícióit. A csomag gyorsítópályára állítja az AI Continent Action Plant, és kiegészíti olyan meglévő kezdeményezéseket, mint a Competitiveness Compass vagy az Economic Security Strategy.

Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök kiemelte: „Az energiarendszer digitalizációja Európa esélye arra, hogy ugyanabból az infrastruktúrából többet hozzon ki, és csökkentse a fogyasztók számláit. Ez a csomag biztosítja, hogy az adatközpontok növekvő igénye ne a hálózattal versenyezzen, hanem az átmenetet támogassa.” A Bizottság üzenete szerint a technológiai szuverenitás nem a bezárkózásról, hanem az ellenálló, értékalapú és globális partnerségekre nyitott európai digitális modell megerősítéséről szól.

Forrás: Európai Bizottság / sajtóközlemény