„Van ez az újfajta kódolás, amit én »vibe coding«-nak nevezek, amikor teljesen átadod magad a flow-nak, elfogadod az exponenciális fejlődést, és szinte el is felejted, hogy a kód egyáltalán létezik” – írta ki az X-re az OpenAI társalapítója, Andrej Karpathy 2025 februárjában. Bő egy év alatt rengeteget változott a világ: a Collins Dictionary a 2025-ös év szavának választotta a vibe coding kifejezést, és mára teljesen elfogadott tény, hogy a szoftverfejlesztőknek és programozóknak befellegzett – írja cikkében a Qubit.hu.
És ki is próbálták.
Tartalom
AI hatása a munkaerőpiacra: a szoftverfejlesztők veszélyben?
A Qubit AI Híradó legújabb adása egy olyan mesterségesintelligencia‑eszközt próbál ki, amely a szoftverfejlesztői munkafolyamat nagy részét elvégzi, és ezzel valóban egy komplett szakma jövőjét kérdőjelezi meg. Az adásban bemutatott „vibe coding” megközelítés lényege, hogy a fejlesztő egyre kevésbé kódot ír, és egyre inkább magas szintű szándékokat, elvárt működést fogalmaz meg, amit az AI villámgyorsan kódra fordít.
A műsor szerkesztői azt vizsgálják, hogy mennyire reális az a davosi állítás, miszerint már az év végére feleslegessé válhatnak a kódolással foglalkozó szakmák jelentős részei. Emellett arra is kitérnek, hogyan rövidíthet le az AI több napos fejlesztői munkákat néhány órára, és ez milyen azonnali munkaerőpiaci hatásokkal jár.
Döbbenetes számok: hányan veszítik el a munkájukat az AI miatt?
A Qubit által ismertetett adatok szerint csak
az Egyesült Államokban már legalább 55 ezren vesztették el az állásukat a mesterséges intelligencia miatt, és ez a szám 2026-ban többszörösére nőhet. A legnagyobb nyomás alatt jelenleg a szoftverfejlesztők és programozók állnak, akiknek munkáját közvetlenül célozzák az új, kódolást automatizáló eszközök.
A műsorban elhangzik, hogy a pályakezdő fejlesztők már most 16 százalékkal kisebb eséllyel találnak munkát, mint néhány évvel ezelőtt, részben azért, mert a cégek kisebb létszámú, AI‑val „felszorzott” senior csapatokkal próbálják megoldani ugyanazt a feladatmennyiséget. Az is kiderül, hogy csak az Amazon az elmúlt négy hónapban mintegy 30 ezer embert bocsátott el, kifejezetten az AI‑alapú automatizálásra hivatkozva.
Vibe coding: új fejlesztői paradigma vagy a szakma vége?
Az adás kiindulópontja Andrej Karpathy X‑en közzétett gondolata a „vibe codingról”, amelyben a fejlesztő már nem konkrét kódsorokat, hanem „hangulatokat”, magas szintű elvárásokat ad meg a rendszernek. Az AI ezek alapján generálja a tényleges kódot, és iteratívan finomítja azt a fejlesztő visszajelzései alapján.
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei Davosban odáig ment, hogy az év végére a kódolással foglalkozó szakmák jó része feleslegessé válhat, legalábbis a klasszikus értelemben. A cég kódoló asszisztensének vezető fejlesztője, Boris Cherny pedig egy podcastben azt mondta: 2025 novembere óta egyetlen sort sem írt manuálisan, mindent AI‑val generáltat. Ez a gyakorlat a Qubit tesztjében is visszaköszön: azt demonstrálják, hogyan lehet több napos projektek idejét néhány órára csökkenteni, ha a fejlesztő elfogadja ezt az új szerepet.
Adat, biztonság, megfigyelés: robotporszívóktól a lakásalaprajzokig
Az adás egyik legerősebb, hétköznapokhoz közel álló példája az a történet, amelyben 6700 robotporszívó kamerájához, mikrofonjához és az általuk készített lakásalaprajzokhoz fértek hozzá egy AI‑eszköz segítségével.
Ez a konkrét eset rávilágít arra, mennyire sérülékenyek lehetnek az otthoni okoseszközök, és milyen új kockázatokat hoz, ha mindezt nagy nyelvi modellekkel és automatikus elemzőrendszerekkel kombináljuk.
A beszélgetés így az AI‑forradalmat nemcsak gazdasági és munkaerőpiaci, hanem adatvédelmi és biztonsági szemüvegen keresztül is bemutatja. A fő üzenet:
az AI nem csak „okosabb szoftver”, hanem egy olyan infrastruktúra, amely egyszerre képes termelékenységet növelni, állásokat megszüntetni és példátlan megfigyelési képességeket teremteni.
Mit jelent mindez a magyar szakembereknek és cégeknek?
Az mindenképpen megállapítható, hogy a vállalatok egyre inkább keresik, hol válthatják ki emberek munkáját AI‑val. Magyar fejlesztők, kommunikációs szakemberek, tartalomgyártók és tanácsadók számára ez kettős üzenet:
a rutinfeladatok gyorsan automatizálhatók, de a stratégiai, kreatív, kontextusérzékeny munka értéke felértékelődik.
A cégek oldaláról az üzenet egyértelmű: aki most kezdi el beépíteni a fejlesztésbe, ügyfélszolgálatba, tartalomgyártásba és adatfeldolgozásba a mesterséges intelligenciát, versenyelőnyre tehet szert, de csak akkor, ha közben komolyan foglalkozik adatvédelemmel, etikai kérdésekkel és a munkatársak átképzésével.
A teljes podcast:
Szerkesztői megjegyzés
Ráadásul az EU AI Act miatt már kötelező is a munkatársak képzése, ha AI-t használ munkájához, erről itt írtam korábban:
EU AI Act: amiről még kevés vállalkozás tud, de kötelező már 2026-ban!
Az EU AI Act 2026-tól konkrét kötelezettségeket ír elő a vállalkozásoknak az AI-használattal, kockázatkezeléssel
és munkavállalói AI-írástudással kapcsolatban – nem csak a technológiai cégek érintettek, hanem minden olyan
szervezet, amely mesterséges intelligenciára épülő eszközt, szolgáltatást vagy döntéstámogatást használ.
Tovább a részletes magyarázathoz »
Forrás: Qubit.hu
Fotóillusztráció: AI
Szöveg: AI-assisted
5 kérdés-válasz
K: Tényleg feleslegessé válnak a szoftverfejlesztők az AI miatt?
V: Az AI‑eszközök elsősorban a rutinszerű kódolási feladatokat veszik át, miközben felértékelődnek a magasabb szintű tervezői, architektúra‑ és üzleti gondolkodást igénylő fejlesztői szerepek, különösen a magyar és közép‑európai piacon.
K: Mi az a „vibe coding”, és hogyan érinti a fejlesztők munkáját?
V: A „vibe coding” lényege, hogy a fejlesztő nem soronként kódol, hanem üzleti logikát, elvárt működést és kontextust fogalmaz meg az AI‑nak, ami generálja és finomítja a kódot – ettől a fejlesztő szerepe stratégiai irányítóvá, nem pedig „kódrabszolgává” válik.
K: Mennyire érinti az AI a junior szoftverfejlesztői állásokat Magyarországon?
V: A nemzetközi trendek alapján a belépő szintű, repetitív fejlesztői feladatok szűkülnek, a cégek kisebb, de tapasztaltabb, AI‑t hatékonyan használó csapatokkal dolgoznak, ami a magyar junior fejlesztőknek is azt üzeni, hogy az AI‑eszközök professzionális használata már belépő szintű elvárás.
K: Mit jelent mindez a magyar KKV‑knak, akik szoftverfejlesztőkkel dolgoznak?
V: A hazai és regionális cégek akkor maradnak versenyben, ha az AI‑t nem „csodafegyverként”, hanem a fejlesztőcsapat mellé tett produktivitás‑növelő eszközként vezetik be, miközben tudatosan építenek a helyi fejlesztői, tanácsadói és adatvédelmi kompetenciákra.
K: Milyen új kockázatokat hoz az AI az adatvédelemben és kiberbiztonságban?
V: Az AI‑val támogatott támadások már ma is képesek okoseszközök ezreit, köztük kamerákat és szenzorokat feltörni, ezért minden magyar cégnek – startupoktól a nagyvállalatokig – erős hozzáférés‑kezelésre, auditált adatáramlásra és rendszeres biztonsági oktatásra van szüksége.
3 comments on “Az AI hatására feleslegessé válnak a szoftverfejlesztők?”