A tejtermelő gazdaságok munkáját, a beteg egyedek gyors elkülönítését lehetővé tevő, a tartástechnológiai elemek optimalizálását segítő, mesterséges intelligencia alapú rendszert – az ún. „Okos Gazda Szemet” – fejlesztett a Milkmen Földesi Tejtermelő Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a hazai tejtermelő tehenészetekben legnagyobb arányban tenyésztett szarvasmarha a holstein-fríz, amely a világon legelterjedtebb, rendkívüli termelési paraméterekkel rendelkező fajta. Azonban ez a kiemelkedő genetikai potenciál nagyfokú érzékenységgel, környezeti igényekkel társul. Az állategészségügyi problémák megelőzése, a termelési potenciált kielégítő takarmányozás és a megfelelő környezeti feltételek biztosítása a gazdaságos termelés alapja.
A Milkmen Kft. és az SZTE a Debreceni Egyetemmel együttműködve elkészítette az Okos Gazda Szeme (IntelliFarmMoo) mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer prototípusát, amely a videó-, akusztikai és genomikai alapú megfigyelési módszereket a termelés során keletkező adatvagyonnal ötvözi.
Hirdetés
– A mezőgazdaságban jól tudjuk, hogy a gazda szeme tényleg hizlalja az állatot. Nem fizikálisan hizlalja, hanem úgy, hogy mindent, amit az állaton láttunk, hasznos információként értelmezünk. Nagy számú állatot azonban nem lehet mindig külön-külön szemügyre venni, ezért egy intelligens gazda szemére volt szükség, ami ezt megteszi – mondta még 2024-ben, a projekt indulásakor Dr. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja.
Az SZTE gépilátás-platformjára építve olyan érzékelőrendszer készült, amely a folyamatosan gyűjtött adatokat a helyszínen futó mesterségesintelligencia-eljárásokkal dolgozza fel. A rendszer az öt kulcsfontosságú terület – állategészségügy, takarmányozás, egyedi azonosítás, állatjólét és gazdaságosság – együttes monitoringját biztosítja: támogatja az állatok képi azonosítását és folyamatos nyomon követését, az állategészségügyi problémák – például a tőgygyulladás és a lábvégbetegségek – korai felismerését, az állatjóléti monitorozást, a takarmányozási hatékonyság javítását, valamint a termelés gazdasági optimalizálását.
A megoldás rugalmasan alkalmazható változatos, eltérő tartástechnológiájú környezetben is, ezáltal javítja a tejtermelő tehenészetek versenyképességét és gazdálkodási hatékonyságát.
A csaknem 600 millió forintos projekt költségeiből 429 millió forintot fedezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatása. Az elért eredmények egy részét szabadalmaztatják.
Forrás: MTI
