A 2025-ös felmérést követően 2026-ban ismét elkészült az egyik legnagyobb hazai mintán alapuló AI-használati kutatás, amely részletesen vizsgálja, hogyan és milyen mélységben használják a mesterséges intelligenciát a magyar munkavállalók és vállalkozások. A március 19. és május 14. között zajló adatfelvétel alapján a kutatás egyszerre ad képet az időmegtakarításról, a beosztások szerinti eltérésekről, a képzések helyzetéről és az egyre fontosabbá váló AI-governance kérdéseiről.
A tanulmányt idén három cég – a Proactive Business Zrt., a Billingo Technologies Zrt. és a VJT-Partners – támogatta, az eredményeket pedig akadémiai közegben is bemutatták az NKA TudCom 4.0 konferencián 2026. május 22-én. A kutatást Török Balázs digitális marketing tanácsadó és AI-szakértő készítette, aki ügyfelei tapasztalataira építve állította össze a hazai AI-használatról szóló átfogó kérdőívet.
Egyéni vállalkozók és felsővezetők: hasonló időnyereség, eltérő erőforrások
A felmérés egyik legizgalmasabb eredménye, hogy az egyéni vállalkozók AI-jal elért időmegtakarítása már megközelíti a felsővezetők szintjét. Mindez úgy történik, hogy a mikrovállalkozók jóval kevesebb szervezeti és technológiai erőforrással dolgoznak, sokszor több szerepet ellátva a saját cégükben.
„A kutatás számunkra egyik legérdekesebb eredménye, hogy az egyéni vállalkozók AI-jal elért időmegtakarítása már megközelíti a felsővezetők szintjét – miközben jóval kevesebb erőforrással dolgoznak. Mivel egyszerre több szerepet is ellátnak, minden megspórolt óra közvetlenül több bevételt vagy több szabadidőt jelent” – mondta Mórász Márton, a Proactive Business Zrt. alapítója és elnök-vezérigazgatója.
A beosztás és a megspórolt idő kapcsolatát vizsgáló adatok (n = 575) azt mutatják, hogy az AI-használat nem csak a nagyvállalati felsővezetőknél, hanem a rugalmasan dolgozó, több feladatkört összefogó vállalkozóknál is komoly termelékenység-növekedést hoz.
Adatvédelem és Shadow AI: üzleti érték csak szabályozott keretek között
A kutatás külön vizsgálta, mennyi időt spórolnak meg azok, akik személyes vagy céges, érzékeny adatokat is bevisznek AI-eszközökbe a munkájuk során. A bizalmas adatokkal dolgozók körében jelentős időnyereség látható, ugyanakkor ez komoly adatvédelmi és AI-governance kérdéseket vet fel a vállalatok számára.
„Az AI akkor hoz valódi üzleti értéket, ha javítja a munka minőségét, növeli a hatékonyságot, és közben nem kerül szembe az adatvédelemmel vagy az ügyfélbizalommal. A kutatás alapján az érzékeny vagy bizalmas adatokkal dolgozók jelentős időnyereséget érhetnek el, de ez csak akkor fenntartható előny, ha a használatot világos szabályok, kontrollált eszközök és tudatos AI-governance keretezi” – mondta Varga János Tamás, a VJT-Partners alapítója és irodavezető partnere.
Hirdetés
A válaszadók önértékelése alapján erős összefüggés látszik az AI-használatban érzett magabiztosság és az elért időmegtakarítás között. Az azonos tudásszintet megjelölők csoportjain belül minél inkább profinak tartja magát valaki, annál nagyobb heti időnyereségről számol be (0–1 órától egészen a 40+ órás kategóriáig).
A kutatás készítője szerint ez pozitív üzenet a vállalati döntéshozók számára is: „Azok, akik azt gondolják, hogy annyira nem jók vagy ügyesek, jó eséllyel megalapozottan gondolják így, tehát jó lehetőség van a fejlesztésükre és befogadóbbak is a megfelelő tudás iránt.” Az adatok arra utalnak, hogy az AI-kompetencia-fejlesztés gyorsan visszaforgatható üzleti előnnyé válhat, különösen azoknál, akik ma még bizonytalanabbnak érzik magukat.
Az igazi időnyereség az automatizációknál jön
A kutatás kiemelt blokkjában azt vizsgálták, milyen AI-funkciókat használnak a válaszadók a munkahelyükön (n = 611), külön csoportba véve az AI-agenteket és a testreszabott, úgynevezett Custom GPT-ket.
Az adatok alapján azok, akik AI-agenteket vagy CustomGPT-ket használnak, jóval nagyobb arányban számolnak be 10–40 órás, sőt 40 órát meghaladó heti időmegtakarításról, mint azok, akik csak egyszerűbb promptolással dolgoznak. A jelentés szerint ez azt jelzi, hogy a valódi ugrást nem pusztán a kérdezz-felelek jellegű használat, hanem a folyamatokba épített, automatizált AI-megoldások hozzák.
ChatGPT vezet, de a Gemini tör előre
A 2026-os felmérés már nem csak azt kérdezte, ki melyik eszközt tekinti „elsődlegesnek”, hanem a használat gyakoriságára fókuszált: a válaszadók azt jelölhették, melyik AI-eszközt milyen gyakran használják magánéletben és munkában. A 645 válaszadó közül már csak 60 százalék jelölte meg, hogy napi szinten használja a ChatGPT-t, miközben a legnagyobb növekedést a Gemini mutatta.
„2025-höz képest az idei kutatás már sokkal inkább a használat mélységét és minőségét vizsgálta. Tavaly az egyválaszos kérdés esetében a ChatGPT-t jelölték a legtöbben elsődleges eszköznek. 2026-ban ettől eltérően tettük fel a kérdést: ‘Melyik eszközt, milyen gyakran használod a magánéletedben, illetve a munkában?’ A 645 válaszadónak már csak 60%-a jelölte meg azt, hogy napi szinten használja a ChatGPT, a legnagyobb mértékben a Gemini használata nőtt” – mondta Török Balázs, a kutatás készítője.
A változó eszközmix jól mutatja, hogy a hazai felhasználók nyitottak az alternatív generatív AI-megoldások kipróbálására, és egyre inkább munkafolyamatokhoz, konkrét use case-ekhez választanak platformot.
AI-képzés: a támogatás megvan, de az oktatás egyenlőtlen
A kutatás szerint minden cégméretben jellemző, hogy a vezetés alapvetően támogatja az AI-használatot, ugyanakkor az, hogy a dolgozók kapnak-e képzést, erősen függ a vállalat méretétől. A 549 fős mintán (cégméret és képzés kapcsolata) jól látható, hogy a nagyobb cégeknél jóval magasabb az AI-képzésben részesülők aránya, miközben a kisebb vállalkozásoknál lassabban javul ez a mutató.
„A kisebb cégek esetében kisebb mértékben nőtt a céges képzésben részesülők aránya a tavalyi adatokhoz képest. Pedig a részletesebb adatok alapján látható, hogy a képzés és a munkában megspórolt idő mennyisége egyenesen aránylik. Tehát érdemes lehet céges AI-képzésekben gondolkodnia a kisebb cégeknek is” – fogalmaz a jelentés.
A kutatás – amelyet itt lehet letölteni – további részeiben kitér többek között a nekem közötti AI-használati megoszlásokra is.
Forrás: Török Balázs, AI-szakértő
