November 5-én, csütörtök este fél hatkor még egyetlen képkocka sem létezett. Péntek reggel negyed tízkor viszont már huszonöt, mesterséges intelligenciával készült rövidfilm pergett a Cinema City Westend vásznán. A budapesti Filmathon 2026 kísérlete nemcsak azt mutatta meg, mire képesek ma a generatív videó- és hangmodellek szűkös idő- és kreditkeret mellett, hanem egy egészen váratlan csavart is hozott: a zsűri elsőre annak a filmnek ítélte a fődíjat, amelyet titokban maga Claude rendezett.
Az AI Budapest által életre hívott Filmathon 2026 (amelyet a TelekomFilm, az ElevenLabs és szakmai partnerként a Moonrock támogatott) tudatosan nem hagyományos filmfesztiválként, hanem nyitott alkotói garázsként definiálta magát. A szabályok egyszerűek, de szigorúak voltak: november 5-én este a Puzl CowOrKingban minden résztvevő egyszerre tudta meg a közös témát – „Változás, és a változáshoz való hozzáállásunk” –, így előre senki nem készülhetett kész forgatókönyvvel vagy legenerált snittekkel.
Az ötlettől a kész, megvágott filmig mindössze négy óra állt rendelkezésre, este fél tizenegykor le kellett adni az anyagokat. Ráadásul minden csapat és egyéni alkotó ugyanazzal a technológiai korláttal gazdálkodott: filmenként 600 ezer kredit (egyhavi ElevenLabs Pro-keret) jutott, amelyből a képeknek, a mozgóképeknek, a szinkronhangoknak, a hangeffekteknek és a zenének is ki kellett jönnie. A legdrágább videómodellek mellett ez nagyjából másfél percnyi mozgóképhez elegendő – már ha az alkotónak szinte egyszer sem kell újragenerálnia egy-egy rontott jelenetet.
Kezdők, profik és egy AI-rendezőasszisztens egy légtérben
A kísérlet egyik legérdekesebb tanulsága, hogy az AI milyen mértékben képes kiegyenlíteni a technikai belépési küszöböt. A 26 ismert hátterű alkotó pontosan felének (13 főnek) ez volt élete legelső filmje, heten hobbiból filmeznek, hatan pedig hivatásos filmes szakemberként ültek le a laptopok elé. Hatan korábban alig használtak mesterséges intelligenciát, és sokan aznap este próbálták ki először az ElevenLabs eszközeit.
A helyszíni mentorok (Dian Bernadett, Marinov Gábor és Harsányi Réka DLA) mellett egy kifejezetten erre az eseményre fejlesztett Claude-skill is segítette a résztvevőket. Ez a virtuális „rendezőasszisztens” lépésről lépésre vezette végig az alkotókat a történetív felépítésétől és a látványtervtől a konkrét kamerabeállításokon át a hangsávokig, a folyamat végén pedig kész, strukturált promptlapot adott a kezükbe.
Hirdetés
A csavar: a zsűri tudtán kívül Claude filmjét hozta ki győztesnek
A reggeli, zárt körű mozipremieren a közönség, az alkotók és a háromtagú zsűri (Pálvölgyi Patrik, Baranyi Zoltán és Gaál Norbert) egyszerre látta először a filmeket. A szünetben meghozott zsűridöntés után azonban kiderült, hogy a 24 regisztrált versenyfilm mellé bekerült egy 25., titkos meglepetés-induló is.
Kószó Kamill, a Filmathon ötletgazdája csütörtök este megkérte Claude-ot, az Anthropic nyelvi modelljét, hogy ő is nevezzen be egy saját kisfilmmel – egyetlen kikötéssel: „ne legyen AI slop, se témában, se felépítésben, se megjelenésben”. Claude önállóan megalkotta a koncepciót, megtervezte a snitteket, az ElevenLabs Studióban legenerálta a képeket, a mozgóképet és a hangokat, majd saját programmal megvágta és keverte a kész alkotást. Kamill mindössze két utólagos módosítást kért: magyarosabb hangot a férfi szereplőnek, valamint élesebb képminőséget, hogy a szemcsés textúra ne essen szét a mozivásznon.
A végeredmény a másfél perces Közben lett, amelyben éjjel négy ember ír egy mesterséges intelligenciának arról, mi változik meg éppen az életében, majd mindenki kitörli a leírt sorokat, mielőtt elküldené. A zsűri ennek a filmnek ítélte oda a fődíjat, és csak a döntés után szembesült azzal, hogy a rendezői székben ezúttal nem ember ült. A díjat így végül a versenyzők között első helyen végző Metamorphosis kapta meg, Claude pedig egy találó üzenettel búcsúzott a péntek reggeli díjátadón: „A díjat köszönöm a zsűrinek. Használni nem tudom, és holnap erre a reggelre sem fogok emlékezni.”
A Filmathon 2026 díjazott AI-filmjei
A hivatalos versenyprogram három díját a partnerek saját szakmai szempontrendszerük alapján osztották ki:
Fődíj (ElevenLabs díj) – Metamorphosis (1:30) | Alkotók: Janka Erdély, Ege Franz Kafka Átváltozás című novellájának digitális kori parafrázisa, amelyben a főszereplő előbb számítógéppé, majd bogárrá alakul át. A zsűri azért emelte ki, mert az alkotópáros egységes folyamatban, a rendelkezésre álló kreditkeret feléből (300 000 / 600 000 kredit) hozta ki a legtöbbet az ElevenLabs kép-, videó-, hang- és zenegeneráló eszközeiből.
Westend Next Mindset különdíj – 100 év (1:06) | Alkotó: Sallai Márk A filmes szakemberként érkező, de AI-kezdőként induló rendező egyetlen belvárosi üzlethelyiség évszázados történetét sűrítette alig több mint egy percbe – fekete-fehérből színesbe váltva, egy okostelefon képernyőjén keresztül. A Seedance 2.0, a Nano Banana 2 Lite és a ChatGPT 2.5 Sunburst kombinációjával készült film mindössze 150 000 kreditet emésztett fel.
TelekomFilm különdíj – Switch (1:30) | Alkotók: Farkas Róbert, Olajos Tamás, Dömötör Balázs Egy kiégett bakter gépies mindennapjait forgatja fel egy kóbor kutya megjelenése. A Seedance 2.5 és a ChatGPT Image 2.0 segítségével (590 000 kreditből) felépített kisfilm olyan vizuális ötletekre és történetvezetésre épít, amelyeket hagyományos forgatási körülmények között – pláne négy óra alatt – lehetetlen lett volna megvalósítani.
Milyen modellekkel és témákkal dolgozott a teljes mezőny?
A 24 versenyfilm látványvilága jól tükrözi, hol tartanak 2026 végén a generatív videó- és képalkotó modellek. A legtöbb csapat hibrid munkafolyamatot (workflow-t) épített: a karakter- és helyszínkonzisztenciát állóképgenerátorokkal – például Nano Banana 2 / 2.1, GPT Image 2.5 Sunburst / Flare vagy Higgsfield Soul Cinema modellekkel – rögzítették, a mozgást pedig Seedance 2.0 / 2.5, Kling 3 Pro / 4.0 / O3 vagy Veo 3.1 segítségével vitték vászonra.
A témaválasztásban a személyes családi történetektől a technológiai szatíráig széles skálán mozogtak az alkotók:
Technológia és emberi munka: A Chefs & Cooks (Surányi Ádám, Csikász Judit) a séfek és a szakácsok szerepét állítja párhuzamba az AI korában, rámutatva, hogy aki érti a vendég valódi igényét, nyertese lesz az átalakulásnak. Az első vonal (Benyó Kata Adrienn – teljes egészében Kling 4.0-val) a technológiától való függőség és a kézzel alkotás ereje közötti feszültséget vizsgálja, míg a Robot (Roland Kosarszky, Eszter, Ella) egy elavult gép szemén keresztül mutatja meg a változás elfogadását.
Személyes és társadalmi drámák: Az Életek (Lőrincz Ádám) két nagymama előtt tiszteleg, a The Last Thing to Change (Fekete Gábor) két 18 éves fiatal hirtelen szülővé válását meséli el az átalakuló tárgyakon keresztül, a Tamagochi: a lifetime in one little room (Fodor Zoltán, Patonai Laura – Veo 3.1) pedig egy egész emberi életet sűrít egyetlen szoba állandó bútordarabjai közé.
Metaforák és animációs kísérletek: A Pixar-esztétikát idéző Átváltozás (Orbán Gergely), a befőttesüvegbe zárt pávaszem lepkéről szóló Felfelé (Nyári Atilla), a Change – Minden ajtó nyitva volt (Zsombor Kádár, Fábián Éva) vagy a Banános Lajos (Janos Csaki) mind azt bizonyítják, hogy a kreditgazdálkodás önmagában is kreatív döntés: míg egyes csapatok közel 600 ezer kreditet használtak fel, mások 90–105 ezer kreditből is feszes, működő dramaturgiát raktak össze.
A Filmathon 2026 összes elkészült kisfilmje és a hozzájuk tartozó technikai háttérinformációk – beleértve a felhasznált modelleket és kreditkereteket – visszanézhetők az AI Budapest Filmathon oldalán.
