A Gallup kutatása szerint az AI hatása a következő években egyenetlenül fog lecsapódni különböző szerepekben, iparágakban és szervezetekben. Sok munkahelyen egyszerre lesz jelen bizonyos csoportok látványos produktivitásnövekedése és a személyzeti, munkafolyamat- és munkakörtervezés folyamatos finomhangolása.
A kutatás összefoglalója arról is említést tesz, hogy a dolgozók AI-jal kapcsolatos eltérő tapasztalatai kiemelik, mennyire fontos az átgondolt változásmenedzsment és az AI-bevezetés tudatos irányítása. A hosszú távú hatás nemcsak attól függ majd, mennyit fejlődnek az eszközök, hanem legalább annyira attól is, hogyan szervezik át körülöttük a munkát a vezetők, és mennyire képesek valódi, szervezeti szintű AI-stratégiát építeni.
Egyre nagyobb mértékű az AI használata a munkahelyeken
A Gallup friss, 23 717 amerikai munkavállalót vizsgáló felmérése szerint először lépte át az 50 százalékot azok aránya, akik legalább évente néhányszor AI-t használnak a munkájuk során. A gyakori használat is nő: már 13 százalék mondja, hogy napi szinten dolgozik AI-eszközökkel, és 28 százalék használja legalább hetente néhányszor.
Ezzel párhuzamosan a szervezeti szintű bevezetés is terjed, bár lassabban: a munkavállalók 41 százaléka szerint munkaadójuk már integrált valamilyen AI-technológiát a működésbe, ami három százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.
Az AI-t bevezető szervezetekben jóval nagyobb arányban érzékelnek jelentős változásokat a dolgozók.
A kutatás szerint ezekben a cégekben 27 százalék mondja, hogy munkahelye az elmúlt egy évben nagy vagy nagyon nagy mértékben alakult át, míg az AI-t még nem használó szervezeteknél ez az arány csak 17 százalék.
Ezek a változások pedig szorosan kötődnek a létszámmozgásokhoz is: az AI-t alkalmazó szervezetekben gyakrabban számolnak be egyszerre bővülésről és elbocsátásokról is. Ezekben a cégekben 34 százalék lát munkaerő-felvételt és bővülést, míg az AI-mentes szervezeteknél ez az arány 28 százalék.
A nagyvállalatok inkább létszámot csökkentenek az AI miatt
Az AI-t bevezető cégeknél 23 százalék mondta, hogy a szervezet inkább leépít, szemben a nem AI-használó szervezetek 16 százalékával. Összességében mindkét csoportban a nettó trend inkább munkaerő-bővülés, de az AI-t használó szervezeteknél sokkal élesebbek és látványosabbak a mozgások.
A minta különösen a kis- és közepes vállalatoknál lát markáns átrendeződést, míg a tízezer főnél nagyobb cégeknél a kép árnyaltabb. A nagyvállalatoknál az AI-t használók körében kicsivel többen számolnak be létszámcsökkenésről (33 százalék), mint bővülésről (30 százalék), míg a hasonló méretű, de AI-t még nem integráló szervezeteknél 36 százalék érzékeli a bővülést, és csak 23 százalék a csökkenést.
A látványos szervezeti átrendeződés a dolgozók biztonságérzetére is rányomja a bélyegét. Az összes amerikai munkavállaló 18 százaléka tartja valószínűnek, hogy állását az elkövetkező öt évben AI vagy automatizáció miatt elveszíti. Azoknál viszont, akik AI-t bevezető szervezetben dolgoznak, ez az arány 23 százalékra ugrik.
A kutatás szerint tehát maga az AI-bevezetés ténye is növeli a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot, függetlenül attól, hogy végül valóban bekövetkezik-e létszámleépítés.
Hasznosnak tartják az AI-t, de inkább csak a feladatok kiváltása miatt
Az AI-t alkalmazó szervezetekben a dolgozók 65 százaléka érzi úgy, hogy a mesterséges intelligencia javította a termelékenységét és hatékonyságát, függetlenül attól, milyen gyakran használja a technológiát. Tizenhat százalék kifejezetten „rendkívül pozitívnak” tartja a hatást, miközben kevesebb mint minden tizedik munkavállaló számol be negatív következményekről.
Az AI leginkább konkrét feladatok szintjén hoz előnyt: a válaszadók sokszor említenek olyan tevékenységeket, mint a szövegírás, információ-összefoglalás vagy ötletgenerálás, ahol az eszközök kézzelfoghatóan gyorsítják a munkát.
A Gallup megállapítása szerint ugyanakkor ezek a nyereségek többnyire „feladatszinten” maradnak, és ritkábban fordulnak át a teljes szervezet működését újraszervező, rendszerszintű átalakulásba.
A felmérés egyik legérdekesebb pontja, hogy az AI-termelékenység és a szervezeti szintű változás között látványos szakadék tátong. Az AI-t használó szervezetek dolgozóinak csupán körülbelül egytizede ért egyértelműen egyet azzal az állítással, hogy az AI „átalakította, hogyan zajlik a munka” a cégben. Ez összhangban van a cégszintű, több országot érintő vizsgálatok eredményeivel, amelyek szerint
a vállalatvezetők az elmúlt három évben csak minimális produktivitási hatást tulajdonítanak az AI-nak. A Gallup értelmezése szerint az AI ugyan sok alkalmazott munkáját teszi hatékonyabbá, de a legtöbb szervezet még nem rendezte újra köré a folyamatait, szerepköreit és munkafolyamatait.
A produktivitásnövekedés nem egyenletesen oszlik meg a munkahelyeken belül. Azok között, akik legalább évente néhányszor AI-t használnak, a vezetők számolnak be a legerősebb pozitív hatásról: 21 százalékuk szerint az AI „rendkívül pozitívan” hat a termelékenységére, míg az egyéni munkavégzőknél ez az arány 13 százalék.
Ez részben azzal magyarázható, hogy a vezetők gyakrabban dolgoznak tudásalapú, távolról is végezhető munkakörökben, ahol az AI jól illeszthető olyan feladatokhoz, mint az elemzés, a kommunikáció vagy a tervezés. Az ő esetükben könnyebb hasznosabb use case-eket találni, amelyeket beépítenek a napi rutinba.
A korai nyertesek
Ágazatonként és munkakörönként is jelentős eltérések vannak abban, ki mit tapasztal az AI-tól. Az AI-t használó dolgozók körében elsősorban az egészségügyi, valamint a technikai és professzionális szerepekben dolgozók emelkednek ki a produktivitásnyereség tekintetében.
Velük szemben a szolgáltatási munkakörökben, illetve az irodai- és adminisztratív támogató szerepekben dolgozók nagyobb arányban mondják, hogy az AI-nek kevés, semmilyen, vagy akár negatív hatása van a termelékenységükre. A szervezeti átalakulás érzékelése is jobban koncentrálódik: a vezetők, illetve a technikai és professzionális dolgozók valamivel gyakrabban érzik úgy, hogy az AI „alapvetően megváltoztatta”, hogyan zajlik a munka – de még ezekben a csoportokban is csak kisebbség fogalmaz így egyértelműen.
Forrás: Gallup
