Bár fél év is sok idő az a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált „Helyzetkép 2025 – Digitális gazdaság” kiadványa szerint a hazai cégek mindössze mintegy tizede használ mesterséges intelligenciát, miközben az AI‑eszközök iránti érdeklődés látványosan koncentrálódik a nagyobb, digitálisan fejlettebb vállalatokra és az információs-kommunikációs szektorra – derül ki a tájékoztató szerint.
A mesterséges intelligencia még messze nem általános eszköz
A KSH „Helyzetkép 2025 – Digitális gazdaság” című anyagának AI‑használattal foglalkozó adatai azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia ma még inkább kivétel, mint szabály a hazai vállalati gyakorlatban. A kutatás szerint a magyar vállalkozások körülbelül 10 százaléka alkalmaz valamilyen AI‑alapú technológiát, ami érdemben elmarad az európai digitális élmezőnytől.
A használat azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az ágazatok között. Az információ és kommunikáció területén a cégek közel fele használ mesterséges intelligenciát, miközben több hagyományos ágazatban – például az ipar és az építőipar jelentős részében – még a tervezés szintjén sem jelenik meg az AI. A KSH szakértői szerint ez a különbség jól leképezi a digitális fejlettség ágazati szakadékait is.
Szakértők szerint a mesterséges intelligencia ma Magyarországon még nem horizontális, minden ágazatot átszövő technológia, hanem elsősorban ott jelenik meg, ahol az adatbőség és a digitális kompetenciák eleve magasabbak.
A nagyobb, digitálisan fejlettebb cégek járnak élen
Az adatokon jól látszik, hogy az AI‑használat erősen cégméret‑függő. A nagyobb, több száz főt foglalkoztató vállalatok körében jóval magasabb az AI‑t már bevezetők aránya, míg a mikrovállalkozások jelentős része egyelőre sem használni, sem rövid távon bevezetni nem tervezi a technológiát.
Hirdetés
Az adatok alapján az is kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban ott jelenik meg, ahol a digitális intenzitási mutató eleve magas, vagyis ahol a cégek rendszeresen használnak felhőszolgáltatásokat, automatizált üzleti rendszereket és online értékesítési csatornákat. A „digitálisan érettebb” vállalatok gyakrabban használnak AI‑megoldásokat ügyfélkiszolgálásra, adat‑elemzésre vagy belső folyamatok automatizálására, míg az alacsony digitális intenzitású cégeknél többnyire még hiányoznak az alapfeltételek is.
Jól látható, hogy nem lehet AI‑t építeni stabil digitális alapok, az automatizáció, a felhő és az adatvezérelt működés nélkül az AI csak drága kísérlet marad.
Az AI‑használat fő területei és a vállalati fékek
A KSH adatai alapján kiemelt szerepet kapnak az automatizált ügyfélszolgálati megoldások (chatbotok), a dokumentumkezelés és szövegfeldolgozás, valamint az adatelemzés és előrejelzés, elsősorban a pénzügyi, IT‑ és szolgáltatószektorban.
Az adatok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésének gátjai sok esetben nem kizárólag technológiai jellegűek. Több ágazatban a szakképzett munkaerő hiánya, az adatvédelemmel és titoktartással kapcsolatos aggályok, a magas bevezetési költségek, valamint a jogi következmények körüli bizonytalanságok tartják vissza a cégeket. A KSH háttérelemzése szerint
sok vállalat egyszerűen úgy látja: jelenleg „nincs szüksége” AI‑megoldásokra, mert nem érzékeli közvetlen üzleti kényszerként a bevezetést.
Úgy tűnik, a magyar AI‑ökoszisztéma jelenleg kettős képet mutat. A gazdaság egy része – főként az információs-kommunikációs szektor és néhány szolgáltatási terület – már intenzíven kísérletezik a mesterséges intelligenciával, míg más ágazatokban a téma legfeljebb stratégiai szinten jelenik meg, vagy még ott sem.
A KSH által közölt adatok alapján megállapítható, hogy
a mesterséges intelligencia szélesebb körű elterjedéséhez nemcsak technológiai beruházásokra, hanem szemléletváltásra, célzott készségfejlesztésre és szabályozási bizonytalanságokat csökkentő lépésekre is szükség lesz.
A Magyar Mesterséges Intelligencia Stratégia és az AI Act hazai végrehajtása a KSH értékelése szerint kulcsszerepet játszhat abban, hogy az AI valóban a termelékenység és a versenyképesség növelésének eszköze legyen, ne csak látványos pilotprojektek technológiája.
Forrás: KSH
